Csak a középosztály érdeksérelme révén lehet megszüntetni az iskolai szegregációt
A középosztály, az iskolák és az iskola fenntartók jogainak korlátozása nélkül aligha képzelhető el olyan oktatási reform, amely érdemben csökkentené a szegregációt és a káros szelekciót az iskolákban – derült ki a Magyarország Holnap Oktatási és Gyermekesély Kerekasztal (OKA) negyedik ülésén.
Egy körzeti, több iskola fenntartó fölött álló intendánsi, felügyeleti rendszer kialakítása minden bizonnyal szerepelni fog azok között a javaslatok között, amelyeket az OKA tesz le a döntéshozók asztalára – derült ki a kerekasztal legutóbbi ülésén, hiszen a tagok jóformán mindegyike egyetértett evvel az elgondolással. Az oktatási intendánsok jogai egy ülés keretében természetesen nem körvonalazódtak pontosan, de az kiderült, hogy feladataik közé tartozna az esélyegyenlőség feletti őrködés, az iskolák és az iskola fenntartók elszámoltatása, valamint az iskolák és a tanárok eredményességének mérése, valamint a tanárok támogatása, az egységes követelményrendszer érvényesítése.
Kertesi Gábor, az MTA-KTI tudományos főmunkatársa a középosztály érdekérvényesítő képességével magyarázta azt a folyamatot, amely ma a szegregációhoz, illetve a jó iskolák és rossz iskolák, illetve jó és rossz osztályok kialakulásához vezet. Kertesi szerint túl sok az iskola fenntartó Magyarországon és ezek óhatatlanul a középosztály érdekérvényesítő képességének áldozatásul esnek. Kertesi véleményért erősítette Nahalka István, az ELTE docense is, amikor kifejtette, hogy a szabad iskolaválasztás joga Magyarországon a jó iskolák esetében a szabad diákválasztás jogává alakul, hiszen ezek az intézmények kiválogatják a legjobb képességű diákokat és így érnek el jó eredményeket. A vitaindító Havas Gábor éppen ezért tett javaslatot arra is, hogy az önkormányzati feladatokat átvállaló, és ekként normatív támogatásban, azaz közpénzben részesülő nem önkormányzati iskolák is arányos részt vállaljanak a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatásából.
A jó iskola, rossz iskola rendszer, illetve az iskolákon belüli, párhuzamos osztályok közötti szelekció kialakulása azért hátrányos az oktatás egészének, mert amíg a megfelelő oktatási módszerek mellett az integrált iskolákban a jó képességű tanulók teljesítménye a nemzetközi tapasztalatok szerint nem rosszabb, mint a jónak tartott intézményekben, addig a rossz iskolákban a tehetségek elvesznek és a gyengébb képességűek közül sem hozzák ki a maximumot. Ezt Magyarországon is igazolta az integrált iskola program, hiszen a résztvevő iskolákban a hátrányos helyzetű tanulók kognitív képességei valamivel jobbak, mint a kontroll iskolákban, társadalmi, szociális készségei viszont lényegesen jobbak, miközben a jó képességű tanulók teljesítménye azonos.
Mindez persze csak megfelelő oktatási módszerek mellett igaz, márpedig a differenciált oktatás terén tapasztalt, vagy kifejezetten ilyen képzést kapó tanárok fájó hiánya mellett kérdéses a reform sikere – vetette föl Lannert Judit az OKI kutatási igazgatója is. A párhuzamos osztályok közötti szelekció, például a tagozatos, normál, felzárkóztató osztályok közötti különbség adminisztratív megszüntetése megfelelő képességű tanárok nélkül például sérti a valóban tehetséges tanulók előrehaladását. Éppen ezért több kerekasztal tag is átgondolandónak nevezte, hogy a káros szegregáció és szelekció azonnali, de némiképp abszolutista reformot igényel, vagy kis lépésekben, egy átalakított pedagógus képzéshez igazítva kell azt végrehajtani.
