"Harc" az akadémiai tagságért - Kinek, ki, miért nem tetszik

Huszonnyolc levelező taggal bővülhet a májusi közgyűlésen az akadémikusok köre. A befutók között meglepően fiatalok is lehetnek - írja a Népszabadság. Az elhúzódó reform áll a Magyar Tudományos Akadémia hétfőn kezdődő 177. közgyűlésének középpontjában.

Három hazai tag írásos ajánlásával lehet valaki jelölt a Magyar Tudományos Akadémián - a javaslatokat 2006. szeptember 30-ig kellett benyújtani. Az ajánlások az Akadémia honlapján is megjelentek, így bárki megnézhette, hogy a befutott 154 jelölt mögött milyen tudományos teljesítmény áll. Ez Vizi E. Szilveszter elnök ötlete volt, aki a lehető szélesebb nyilvánosság számára akarta elérhetővé tenni a jelölést. Érkeztek is megjegyzések a jelöltek publikációs listájával kapcsolatban.

a biztosra vehető neveket. A legismertebb természetesen Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek. (Az MTA utolsó teológus tagja Kumorovitz Lajos Bernát volt, aki 1992-ben hunyt el.) Szintén a befutók között van Csaba László, Korinek László, Lamm Vanda, és R. Várkonyi Ágnes - utóbbi jelölése azonban sokaknak nem tetszett, mivel a kiváló történész idén már 79 éves, miközben levelező taggá alapvetően a hetven éven alatti kutatókat szokták választani.

A huszonnyolc nyerő helyzetben lévő kutató ötöde nő, ami több a szokásosnál. A legfiatalabb a 39 éves Nusser Zoltán agykutató. Sokan nem töltöttek be az ötven évet.

Szegedről mindössze egy tudósból lesz akadémikus - nem kapott kellő voksot például a nemzetközi hírű genetikus, Hadlaczky Gyula - míg Debrecenből több kutató is befut.

A jelöltek közül többen másodszor, harmadszor próbáltak bejutni. Az MTA a közelmúltban egyébként úgy döntött, hogy egy tudóst legfeljebb háromszor, igen kivételes esetben négyszer jelölhetnek.

Dudits Dénes akadémikus, a Szegedi Biológiai Központ főigazgatója, szerint egy elit közösség igyekszik új tagjait a tudományos teljesítmény, a nemzetközi ismertség alapján kiválasztani. Természetesen tudományterületenként változik a kutatói teljesítmény mérésének lehetősége.

Tamás Pál, az MTA Szociológiai Kutatóintézetének igazgatója szerint a kutatók körében kisebb az akadémikusság presztízse, mint a lakosság szélesebb köreiben. A kutatók ugyanis világosan látják azokat a tudománypolitikai, gazdasági, személyes mechanizmusokat, amelyek alapján eldől, hogy öt lehetséges jelölt közül melyikből lehet akadémikus. Tudják, hogy milyen paktumok köttetnek a tagságért - de ez így megy a világ valamennyi akadémiáján.

A legismertebb befutó lehet Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek. (Az MTA utolsó teológus tagja Kumorovitz Lajos Bernát volt, aki 1992-ben hunyt el.) Szintén a befutók között van Csaba László, Korinek László, Lamm Vanda, és R. Várkonyi Ágnes - utóbbi jelölése azonban sokaknak nem tetszett, mivel a kiváló történész idén már 79 éves, miközben levelező taggá alapvetően a hetven éven alatti kutatókat szokták választani.