A János vitéztől az örökségvédelemig
Amikor a rendszerváltás után pár évvel giccses gyerekkönyvek tömege árasztotta el a magyarországi könyvesboltokat, irigykedve nézelődtem a svédországi üzletekben, amelyekben elképesztő mennyiségben találtam ízlésesen illlusztrált gyerekköteteket. Igaz, az utóbbi időben akad itthon is jó példa. Ezek egyike az egyik legjelentősebb hazai könyvműhely, a Magvető kiadványa: Petőfi Sándor János vitéze Péreli Zsuzsa gobelinművész illusztrációival látott napvilágot. A János vitéz az egyik legismertebb magyar verses meseregény, amelynek egy-egy jelenetét, fontos történését illusztrálják az akvarellek.
Így a gyerekek a szülői mesélés vagy olvasás közben nemcsak izgulhatnak, vajon mi lesz János vitézzel Juliskája halála után, hanem közben a finom illusztrációk világa is elvarázsolhatja őket. Egyébként nem kell félteni a drágább (ez esetben 77 oldalas, 2990 forintos) könyvet a kicsiktől, a gyerekek tudnak vigyázni arra, ami nekik is tetszik. Reméljük, lesz folytatása a kezdeményezésnek; a magyar meseirodalomból bőven lehet válogatni, s szép számmal akadnak kortárs magyar festők is, akik örömmel adnák vissza egy-egy remek mese, prózai mű vagy verses meseregény világát.
A kötethez kapcsolódik egy budapesti esemény: Péreli Zsuzsa akvarelljei láthatók szombaton a Haas Modern Művészeti Galériában Az én János vitézem címmel. A galéria előtti téren, a Falk Miksa utca 6. szám előtt 15-én 16 órától Péreli Zsuzsával Morcsányi Géza, a Magvető Kiadó igazgatója, valamint Boldizsár Ildikó meseíró és -kutató beszélget, s Tolcsvay László zenél.
Hampson Budapesten. A német dal amerikai mestere, Thomas Hampson 16-án 19.30-tól, a Budapesti Mahler-ünnep kiemelkedő eseményeként a Művészetek Palotájában lép fel. Az esten Liszt-dalokkal kezdi műsorát, majd Mahler Egy vándorlegény dalai ciklusával és A fiú csodakürtjének részleteivel folytatja. A világhírű énekes nemcsak előadóművész, hanem kutató, pedagógus is. Az Egyesült Államokból települt Európába, ahol nemcsak a német romantika klasszikus repertoárjával kápráztatja el a közönséget, hanem hazája kevésbé ismert dalszerzőit is népszerűsíti.
Sokféle szerepben lépett fel a világ legismertebb színpadain, a zürichi opera mellett szoros kapcsolat fűzi például a párizsi Opéra Nationalhoz, a londoni Covent Gardenhez és a bécsi Staatsoperhez is. Számos hangfelvétele kapott díjat, így Grammyt, Gramophont és Edisont, valamint Echo Klassik elismerést. A budapesti műsorral kapcsolatban még annyit érdemes megjegyezni, hogy a Mahler-kompozíciókhoz a már idős Leonard Bernsteintől kapott életre szóló útmutatást Hampson, aki olyan karmesterekkel is lemezre vette az osztrák zeneszerző dalait, mint Simon Rattle és Klaus Tennstedt.
Dzsesszhétvége. Az 5. Mol Jazz Fesztiválon ezúttal is remek hazai és külföldi zenészek sora játszik Budapesten, a Ferencváros több helyszínén. Az európai, afrikai és tengerentúli muzsikusok a dzsessz sok színét képviselik, így minden stílusirányzat kedvelője megtalálhatja a számítását. A vasárnap estig tartó koncerteken a gitár jut kiemelt szerephez: bár az egyik jelentős fellépő éppen tangóharmonikás – a francia Richard Galliano –, de a gitárzene kedvelői hallhatják például Babos Gyula és a holland Antol Goudsmit, Juhász Gábor, László Attila, a francia Marc Ducret, a brazil Alegre Correa játékát.
Ma este például Juhász Gábor triója játszik a Közraktár Sátorban, ahol holnap 19 órától a László Attila Quintet nyitja a sort az amerikai Bob Mintzer szaxofonossal. Őket Tóth Viktor szaxofonos kvartettje követi, majd a francia Marc Ducret Trio zárja a szombati műsort. A zárókoncert a Művészetek Palotájában, a Fesztivál Színházban lesz 16-án 19.30-tól, itt a brazil Alegre Correa és Horváth Kornél duója után egy tengerentúli trió játszik: Lionel Loueke gitározik, énekel, Massimo Biolcati bőgőzik, Németh Ferenc dobol. Addig is folyamatosan lesznek koncertek több helyszínen, hajókon és a Ráday utcai kávéházakban, a teljes program megtalálható a www.bmc.hu/jazzfesztival internetes címen.
Örökségnapok. Szombaton és vasárnap érdekes épületek, intézmények nyitják meg kapuikat a Kulturális Örökség Napjai keretében. Az idei program Haza és haladás címmel a reformkor és a klasszicizmus építészetét emeli ki a sok egyéb érdekesség közül. Jelentős szerepet kapnak a kortárs szakrális építészeti s az ehhez kapcsolódó képző- és iparművészeti alkotások. Több mint kilencven kulturális helyszín fogadja késő éjszakáig az érdeklődőket. Számos település újonnan csatlakozott a sorozathoz, s akadnak határon túli helyszínek is, például Fraknó vára. A kétnapos ingyenes épületlátogató hétvégéről érdemes tájékozódni a Pesti Est különszámából vagy a www.oroksegnapok.hu internetes oldalon; az egész országban izgalmas épületek ismerhetők meg ezen a két napon. EE
