Szélsőségesek? Az MSZP leporolná a párizsi békeszerződést
A szocialisták szándéka az egyesülési törvény szigorítása, javaslatuk értelmében az 1947-es párizsi békeszerződés fasiszta jellegű szervezetekről szóló cikkelyét alkalmazhatnák a szélsőséges csoportok ellen.
A 168 Óra elemzése szerint az egyesülési jog, és az azt korlátozó tényezők az alkotmányban körvonalazódnak.
Fleck Zoltán jogszociológus szerint a probléma az, hogy a vitás kérdésekben adott esetben döntési joggal rendelkező bíróságok sokszor elhárítják maguktól a felelősséget, és „látszatérveléssel hárítanak.” - mondja a szakértő.
A szélsőséges szervezetek megalakulását megakadályozandó, Szabó Zoltán MSZP-s országgyűlési képviselő törvényjavaslatában ennek ellenére azt javasolja, hogy a szélsőséges veszéllyel fenyegető csoportosulások bejegyzését a bírók egyéni mérlegelés alapján megtagadhassák.
Az 1947-es párizsi békeszerződés szerint a „fasiszta jellegű politikai, katonai avagy katonai színezetű” szervezetek bejegyzését be lehet tiltani, az MSZP a szerződés ezen cikkelyét emelné be a gyülekezésről szóló törvénybe. A békeszerződés megfogalmazása ugyanakkor problematikus, egyrészt – ahogyan azt az Alkotmánybíróság már 1992-ben kifogásolta – csak a szélsőjobboldali veszélyt veszi figyelembe, másrészt nem definiálja megfelelően a fasiszta kifejezést.
A bíróságok eddig sem követtek határozott irányt a szélsőséges szervezetek bejegyzésének ügyében, az évente a nyilasok kitörési kísérletére emlékező Vér és Becsület Kulturális Egyesületet például 2005-ben nem oszlatták fel, a kérdés az Alkotmánybíróság, és a Legfelső Bíróság közreműködésével zárult le, a vállaltan hungarista szervezetet végül betiltották.
A Szabó Zoltán által javasolt bírósági mérlegelést még problematikusabbá teszi, hogy az igazságszolgáltatás képviselőinek adott esetben pusztán feltételezésekre alapozva kellene megtagadniuk a kulturális egyesületek bejegyzését.
Gatter László, a Fővárosi Bíróság elnöke úgy vélte: mindaddig, amíg a Magyar Gárda nem sért törvényt működésével, folytathatja tevékenységét.
A Gárda kulturális egyesületként jött létre, és tagjai akár lőgyakorlatokra is járhatnak, feltéve, ha ezt magánszemélyként teszik, és nem vonulnak fel csoportosan fegyverrel a kezükben. Az egyesülési törvény szigorításának kérdésében nem ért egyet a két kormánypárt: míg az MSZP szerint az új helyzet megköveteli a keményebb elbánást, a liberálisok szerint elsősorban a társadalmi hozzáállás megváltoztatásával lehetne felvenni a harcot a szélsőségesekkel.
