Az ügyészségek 17 ügyben emeltek vádat, 1 ügyben megrovást alkalmazva megszüntették a nyomozást. Vádemelési javaslattal zárult le a nyomozás Bács-Kiskun, Csongrád, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Komárom-Esztergom, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében, illetve Budapesten. Az ORFK nem tudott pontos adatokkal szolgálni arról: hány gyanúsítottja van az országban a csalásoknak, és mekkora a kárértékük, azt azonban elárulták: több száz gyanúsítottról van szó, több száz millió forint a kárérték, és vezető szerepe volt a bűncselekmények elkövetésében a cigány kisebbségi önkormányzati vezetőknek, tisztségviselőknek. Győr- Moson- Sopron megyében húsznál is több a vádlott, és hozzávetőleg kétszázmillió forintra tehető a jogtalanul felvett kárpótlás összege - közölte Dr. Takács József, a Győr- Moson- Sopron Megyei Bíróság elnökhelyettese, aki elmondta: 2003. novemberében állampolgári bejelentés alapján kezdett nyomozni a Győr Megyei Rendőr-főkapitányság annak tisztázására, hogy jogosultak voltak -e kárpótlásra azok a romák, akik benyújtották kérelmüket az Osztrák Megbékélési Alaphoz, vagy csalás útján jutottak a pénzhez. 2004 novemberében előzetes letartóztatásba helyezte a bíróság a győri roma kisebbségi önkormányzat helyettes vezetőjét, H Attilát és B. Józsefet, a tatabányai roma kisebbségi önkormányzat elnökét. Tavaly decemberben emelt vádat ellenük az ügyészség különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett csalás büntette és más bűncselekmény miatt.