Roma kárpótlási csalás: 17 vádemelés, több száz vádlott

Majd két tucat esetben indított a rendőrség eljárást a roma holokauszt kárpótlási csalások miatt, és az ügyészségek végül tizenhét ügyben emeltek vádat. Pontos adatok még nincsenek, de az már biztos több százmillióra rúg a kárérték és a vádlottak száma is többszáz.

Összesen 22 büntetőügyben indítottak eljárást a helyi és területi rendőrkapitányságok a roma holokauszt kárpótlási visszaélések ügyében – közölték a Roma Sajtóközponttal az Országos Rendőr-főkapitányságnál. (ORFK). Főként csalás és magánokirat-hamisítás bűntettének az elkövetése miatt indítottak eljárást a rendőrkapitányságok, esetenként zsarolás, önbíráskodás és kényszerítés is kapcsolódott ezekhez a bűncselekményekhez. A büntetőügyek rendőrségi nyomozása befejeződött: 18 ügyet vádemelési javaslattal továbbítottak a nyomozó hatóságok az ügyészségeknek, négyben megszüntették a nyomozást.

Az ügyészségek 17 ügyben emeltek vádat, 1 ügyben megrovást alkalmazva megszüntették a nyomozást. Vádemelési javaslattal zárult le a nyomozás Bács-Kiskun, Csongrád, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Komárom-Esztergom, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében, illetve Budapesten.  Az ORFK nem tudott pontos adatokkal szolgálni arról: hány gyanúsítottja van az országban a csalásoknak, és mekkora a kárértékük, azt azonban elárulták: több száz gyanúsítottról van szó, több száz millió forint a kárérték, és vezető szerepe volt a bűncselekmények elkövetésében a cigány kisebbségi önkormányzati vezetőknek, tisztségviselőknek.  Győr- Moson- Sopron megyében húsznál is több a vádlott, és hozzávetőleg kétszázmillió forintra tehető a jogtalanul felvett kárpótlás összege - közölte Dr. Takács József, a Győr- Moson- Sopron Megyei Bíróság elnökhelyettese, aki elmondta: 2003. novemberében állampolgári bejelentés alapján kezdett nyomozni a Győr Megyei Rendőr-főkapitányság annak tisztázására, hogy jogosultak voltak -e kárpótlásra azok a romák, akik benyújtották kérelmüket az Osztrák Megbékélési Alaphoz, vagy csalás útján jutottak a pénzhez. 2004 novemberében előzetes letartóztatásba helyezte a bíróság a győri roma kisebbségi önkormányzat helyettes vezetőjét, H Attilát és B. Józsefet, a tatabányai roma kisebbségi önkormányzat elnökét. Tavaly decemberben emelt vádat ellenük az ügyészség különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett csalás büntette és más bűncselekmény miatt.

Rajtuk kívül még nagyjából két tucat ember ellen emelt vádat az ügyészség.  H. Attila ellen folyik a bírósági eljárás, B. József és társai ellen pedig két ügyben is büntetőeljárás folyik a Komárom- Esztergom Megyei Bíróságon másodfokon. Széplaki Lászó elnökhelyettes közölte: két büntetőeljárás zajlott első fokon a Tatabányai Városi Bíróságon a roma kárpótlási csalások ügyében, az egyikben 12, a másikban 19 vádlott szerepelt.

Elmarasztaló ítélet is született: B. Józsefet májusban nem jogerősen két év hat hónap börtönben letöltendő szabadságvesztésre, és mellékbüntetésekre ítélték, mert bűnsegéd volt egyrendbeli jelentős kárt okozó, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében.

A másik ügyben felfüggesztett börtönbüntetést kapott 27 rendbeli csalás bűntettének és magánokirat-hamisítás vétségének az elkövetése miatt. Széplaki közölte: B. József megfellebbezte az ítéleteket, és jogerős döntés az év végére várható. A 2006-os helyhatósági választásokon H. Attila és B. József a Magyarországi Cigányok Fóruma színeiben nyert mandátumot az Országos Cigány Önkormányzatban (OCÖ). Nemrég lemondtak a mandátumukról. Fejér megyében is állampolgári bejelentésre indult a nyomozás 2003 novemberében, mert gyanút fogott egy idős ember.

A rendőrség ismeretlen tettes ellen, csalás bűntette miatt indított eljárást szakértők bevonásával.  Jelenleg hét személy ellen zajlik büntetőeljárás a Dunaújvárosi Városi Bíróságon – tudtuk meg a Fejér Megyei Főügyészség szóvivőjétől, Várhomokiné, Dr. Rabi Noémitől. Hozzátette: ketten segítették a romákat, hogy jogosulatlanul vegyenek fel pénzt az Osztrák Megbékélési Alaptól. A szóvivő elmondta: 2005-ben nyújtottak be ellenük vádiratot a bírósághoz csalás, és más bűncselekmények elkövetése miatt. Rajtuk kívül még öt ember ellen emeltek vádat csalás, és okirat hamisítás bűntettének az elkövetése miatt: jogosulatlan igénylők voltak.

Idén áprilisban újabb vádat emelt ügyészség a két szervező ellen, mert a vádirat szerint közreműködtek abban, hogy a romák benyújtsák a jogtalan kárpótlási igényeket. Vármokiné elmondta: egyesítette az ügyeket a bíróság, és a sárbogárdi rendőrkapitányság is nyomoz roma kárpótlási csalás ügyben. Fejér megyéből tizenegy jogosulatlan kárpótlási igény érkezett az Osztrák Megbékélési Alaphoz, ötöt kifizettek belőle, a többit nem. Az adatok szerint több mint négymillió forintot utalt át az alap a jogosulatlan igénylőknek. Zala megyében rendőrségi feljelentés alapján kezdett vizsgálódni 2004-ben a megyei főügyészség a roma kárpótlások ügyében.

A gyanúsítottak között polgármesterek, ügyvédek, cigány kisebbségi önkormányzati képviselők voltak, akik sok esetben írástudatlan, idős emberek jóhiszeműségét kihasználva akartak pénzhez jutni. A gyanúsítottak csoportokban dolgoztak az okirat-hamisításon, a megtévesztett idős embereknek mindössze alá kellett írniuk az üres nyomtatványokat. Az igényelt összeg megközelítette a negyvenmillió forintot.

A Zala Megyei Bíróság szóvivője elmondta: tavasszal egyebek mellett bűnszövetségben elkövetett, jelentős kárt okozó, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett csalás bűntettének elkövetése miatt jogerősen öt év börtönre ítélték K. F-et és kötelezték 2,6 millió forint visszafizetésre.  Társát, K. A-t egyévi börtönre ítélték, míg a pusztamiskei roma önkormányzat elnökét, B. Gy-t, háromévi, egy devecseri kisebbségi szervezet alelnökét, H. G-t három és félévi börtönbüntetéssel sújtották.

T. G büntetését négy évben állapították meg, míg M. Melinda egyévi büntetését két évre felfüggesztette a bíróság. Veszprém megyében nem roma idős embereket kerestek meg a meggazdagodni vágyó csalók, és üres nyomtatványokat írattak velük alá. A csalók a hitelesítésről és arról is gondoskodtak, hogy az érkező pénzeknek számlát nyissanak. A nyugdíjasok a fejenkénti egymillió-háromszázezer forintból százezret kaptak, a többit „ügyintézési díjként és ügyvédi költségként” a szélhámosok zsebre tették. 2004 szeptemberében hét embert gyanúsított a rendőrség okirat hamisítással és csalással. Bács- Kiskun megyében 2005 elején már két tucat gyanúsítottja volt a kárpótlási visszaélések miatt indított bűnügynek: hozzávetőleg háromszázmillió forint érkezett a megyébe.

Dr. Ócsai Beatrix szóvivőtől megtudtuk: ötvennél is több ember ellen emelt vádat az ügyészség különböző bűncselekmények elkövetése miatt.  Ketten közülük időközben meghaltak. Több vádlott ellen különösen nagy kárt okozó, bűnszövetségben, üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett csalás és magánokirat-hamisítás bűntettének az elkövetése miatt indult az eljárás. A vádlottak között szerepel több település roma kisebbségi önkormányzatának korábbi elnöke és tisztségviselője, az OCÖ régebbi alelnöke, a kiskőrösi Sz L, sőt a kiskőrösi rendőrkapitányság igazgatásrendészeti főelőadója.

Az I. rendű vádlott, Sz. Katalin meghallgatásával kezdődött a tárgyalás a Bács- Kiskun- Megyei Bíróságon: azzal vádolja az ügyészség, hogy közreműködött 150 millió forint jogtalan visszaigénylésében. Sz.K. közleményben fejtette ki: a terhére rótt bűncselekmények közül egyet sem követett el, és szerinte a Bács megyei romák kollektív bűnösségét sugalmazó kijelentéseket tett a történeti szakértő a vádiratban. Hajdú- Bihar megyében 43 ember ellen emelt vádat a megyei főügyészségség csalás bűntettének az elkövetése miatt. Több cigány kisebbségi önkormányzat vezetője szerepel a vádlottak között. Az ügyet vádemelési javaslattal átadták a Hajdú-Bihar Megyei Bíróságnak.