A legális gazdaságba is beépül az alvilág
Az, hogy működik-e hazánkban maffia, s ennek milyen befolyása van a politikai, gazdasági, társadalmi viszonyokra, roppant nehezen megválaszolható kérdés, hiszen még a fogalmak sem egyértelműen tisztázottak. Finszter Géza, az ismert kriminológus azt mondta a Világgazdaságnak, hogy átfogó kutatómunka nem folyik ezen a területen, csupán az ilyen jellegű bűnözés megelőzésével, felderítésével foglalkozó szervezeteknek lehetnek részinformációik. Azt pedig senki sem tudja – s megbecsülni sem nagyon lehet –, hogy a szervezetten működő bűnözői csoportoknak mekkora a gazdasági súlya. A legvalószínűbb azonban az, hogy a bevételük évente tízmilliárd forint nagyságrendű. Istvanovszki László, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ főosztályvezetője egy internetes hírportálnak nemrég úgy nyilatkozott: a maffia a szervezett bűnözés legfelső szintje; Magyarországon ilyen nem működik, de a jelenléte érzékelhető. Ez utóbbi kijelentést támasztják alá az olasz ügyészek adatai is, akik szerint Itália legveszélyesebb bűnözői klánja, a ’ndrangheta hazánkban is megvetette a lábát, főleg a drogcsempészetből származó pénzeiket mossák itt tisztára.
A Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) nem túl közlékeny, annál többet nem kívánnak megosztani a nyilvánossággal, mint amenynyi az évkönyvükben olvasható – ez az írásos anyag egyébként értelemszerűen nem használja a maffia kifejezést, a szövegben a szervezett (intellektuális) bűnözés meghatározás szerepel. Az NBH szerint Magyarországon továbbra is a magyar és az orosz ajkú szervezett bűnözés a meghatározó. Az utóbbi lényeges jellemzője, hogy – tanulva korábbi rossz tapasztalataiból – kevés magyar állampolgárt avat a bizalmába. Komoly törekvés tapasztalható részükről a stratégiai ágazatokban rejlő üzleti lehetőségek kiaknázására, ehhez mozgósítják széles körű kapcsolati rendszerüket, illetve politikai, kormányzati összeköttetéseket igyekeznek kiépíteni.
A bűnszervezetek összetételében és erőviszonyaiban annak ellenére sem érzékelhető alapvető változás, hogy a folyamatban lévő büntető- és bírósági eljárások új piacfelosztási elképzeléseket gerjesztettek, ami a viszonylagos nyugalom átmeneti jellegére, sérülékenységére hívja fel a figyelmet. Az NBH ezért a megelőzésre fekteti a hangsúlyt, és minden olyan, köztörvényes bűncselekményre vonatkozó információt átad a nyílt nyomozást végző szerveknek, amelyek alkalmasak a bűnözői csoportok biztonságérzetének gyengítésére. Évek óta erősödő tendencia, hogy a bűnszervezetek irányítói igyekeznek az illegálisan szerzett tőkét minél rövidebb időn belül átcsoportosítani a legális gazdaságba. Az illegális tevékenységből származó bevételek egy részét az elkövetők egyre gyakrabban könnyen átruházható, értékálló műkincsek vásárlására fordítják.
A hivatal kiemelt figyelmet fordított az alternatív, illetve megújuló energiaforrásokra épülő beruházások megvalósítását veszélyeztető gazdasági visszaélések felderítésére. A megelőzést célzó szigorú pályázati feltételek, valamint a számos hatósági engedélyhez kötött eljárási rend ellenére a pályázók között esetenként olyan, szervezett bűnözői körökkel kapcsolatba hozható személyek és vállalkozások is az NBH látókörébe kerültek, akiknek és amelyeknek alapvető célja az uniós támogatások jogellenes megszerzése.
A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) gazdaságvédelmi főosztálya szerint a szervezett bűnözésre jellemző lett, hogy fokozódott a nemzetközi jellege, egyre inkább jellemzi a specializálódás, kialakultak az ezt a fajta bűnözést jellemző üzletágak, és jól érzékelhetővé vált a bűnös magatartást leplező álvállalatok, fantomcégek tevékenysége is.
Csempészet, csalás, visszaélés
Az NBH három bűncselekménytípust nevesít a szervezett bűnözéssel kapcsolatban: a cigaretta-, illetve kábítószer-csempészetet és az áfacsalásokat.Új, illegális pénzszerzési technika a közraktárjeggyel történő visszaélés. A csalás lényege, hogy a közraktárban elhelyezett árut valós értékének sokszorosára becsültetik fel, az ennek alapján kiadott közraktárjegy pedig már alkalmas nagy összegű bankhitelek fedezetére, amelyeket nem fizetnek vissza.
A bank lefoglaltatja ugyan a közraktárban elhelyezett árut, de kára így is csak részben térül meg.
Új, illegális pénzszerzési technika a közraktárjeggyel történő visszaélés. A csalás lényege, hogy a közraktárban elhelyezett árut valós értékének sokszorosára becsültetik fel, az ennek alapján kiadott közraktárjegy pedig már alkalmas nagy összegű bankhitelek fedezetére, amelyeket nem fizetnek vissza.
A bank lefoglaltatja ugyan a közraktárban elhelyezett árut, de kára így is csak részben térül meg.-->
