Homályba vesző milliók - Fehér galléros bűnözés Magyarországon

A PricewaterhouseCoopers által kétévente készített „Globális Gazdasági Bűnözés” felmérés az egyik legteljesebb összefoglalója a gazdasági bűnözés természetének és hatásainak. A PwC szakértői 40 ország több mint 5400 vállalatának – köztük 77 magyarországi piacvezető vállalat – felsővezetőit interjúvolták meg. Az eredmények számos meglepetéssel és tanulsággal szolgálnak.

Cégenként átlagosan kilenc bűncselekmény – leggyakoribb a lopás

A magyar válaszadók ellen átlagosan 8,9 alkalommal követtek el gazdasági bűncselekményt a vizsgált időszakban. A leggyakoribb visszaélésfajták a lopás és hűtlen kezelés (a vállalatok 48%-ánál), valamint a szellemi tulajdonnal kapcsolatos bűncselekmények (26%), illetve a korrupció és megvesztegetés (17%) voltak. Magyarországon a lopás illetve hűtlen kezelés előfordulása jóval meghaladta a közép-kelet európai (33%) és a globális átlagot (30%).

Ennek oka valószínűleg az, hogy a magyarországi felmérésben résztvevők között 12%-ban voltak kiskereskedelmi vállalatok, ez az arány pedig sokkal magasabb, mint a közép-kelet európai átlag (5,4%) illetve a globális átlag (5,9%). A kiskereskedelmi ágazat, ahol nagy mennyiségű, sokszor nagy értékű és könnyen mozdítható áru forog, jellegénél fogva a többi ágazatnál jobban vonzza a lopás és hűtlen kezelés elkövetőit.
 
Számszerűsíthető veszteségek

A visszaélések igen sokba kerülnek a magyar vállalatoknak. Az elmúlt két év során a hazai cégeknek közel 4 milliárd Ft veszteséget okoztak a gazdasági bűncselekmények - ebből mintegy 1,5 milliárd Ft lopás ill. hűtlen kezelés, 1,4 milliárd Ft korrupció és megvesztegetés, továbbá 185 millió Ft szellemi tulajdonhoz kapcsolódó visszaélés.

„A vizsgált időszakban a cégek gazdasági bűncselekményekhez kapcsolódó vesztesége átlagosan 62 millió Ft volt.”

A vizsgált magyar vállalatok gazdasági bűnügyekkel kapcsolatos egyéb költségei az elmúlt két évben több mint 833 millió Ft-ot tettek ki (pl. ügyvédi / felderítési költségek). Mindezen túl nem szabad megfeledkeznünk a vállalatok ún. „járulékos veszteségeiről” sem, amelyek nehezen számszerűsíthetők, de komoly károkat okoznak a vállalatoknak. Ilyenek például a márkanevet és a részvényárfolyamot ért károk, a vásárlói / befektetői bizalom és az üzleti kapcsolatok megromlása, a dolgozói morál hanyatlása, a menedzsment idejének felesleges lekötése. (A hazai válaszadók 67%-a számolt be járulékos veszteségekről.)

Homályba vesző milliók

A hazai vállalatoknak alig-alig sikerül a bűncselekményekből származó veszteségeiket visszanyerni: a vállalatok 65%-a számolt be arról, hogy az őket ért legsúlyosabb bűncselekmények esetében a kárból egyáltalán semmi nem térült meg (ami magasabb az 58%-os globális átlagnál). A biztosítás továbbra is csekély szerepet játszik a gazdasági bűncselekményekből keletkező veszteségek megtérülésében - a magyar válaszadók biztosítása alapján az eltulajdonított összegből átlagosan csupán 13%-ot sikerült visszaszerezni.

Fehér gallérosok „sportja”

Magyarországon a legsúlyosabb visszaélések tipikus elkövetője férfi (90%), jellemzően 31 és 50 év közötti (80%). A visszaélések elkövetőinek 64%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezik. A bűncselekmények 27%-át felsővezetők, 20%-át pedig középvezetők követték el.

„A menedzserek jellemzően a kinevezésüket követő két éven belül estek kísértésbe.”

Természetesen az ilyen elkövetőknek lehetőségük van, hogy hivatali jogkörüket kihasználva megkerüljék a visszaélések feltárására rendszeresített kontrollokat. A legsúlyosabb visszaélések elkövetőinek több mint egyharmada (34%) az érintett intézményben dolgozott. Az összes – súlyos és kevésbé súlyos – cselekmény több mint 90%-ában külső elkövető is részt vett, ami a belső és a vállalaton kívüli elkövetők közötti gyakori összejátszásra utal.

 
A gazdasági bűncselekmények alakulása a jövőben - súlyos és nehezen kezelhető probléma

A világon a gazdasági bűncselekmények száma az évtized során nem csökkent jelentősen; a vállalatok ennek ellenére bíznak benne, hogy az általuk bevezetett kontrollok a jövőben gátat vetnek a visszaéléseknek. Ugyanez jellemző hazánkra is, ahol a vállalatok 82%-a valószínűtlennek tartja, hogy az elkövetkező két évben gazdasági bűncselekmény áldozatává válik, annak ellenére, hogy a szervezetek közel kétharmadánál az elmúlt két esztendőben már előfordult ilyen eset. Mindez túlzott önbizalomra utal, különösen, ha azt figyelembe vesszük, hogy a csalások nagy részére véletlenül derült fény.