A Harvard az smafu? Nem kell a külföldi diploma a magyar munkaadóknak?

A Figyelő elemzésében megszólaló Páll Emil, a CVO Group toborzócég technológiai divíziójának vezetője szerint a vállalatok vagy megijednek a harvardi diplomás fiataltól vagy egyszerűen közlik: nekik ez a végzettség túl sok. Az eset pedig nem egyedi, annak ellenére, hogy a hazai felsőoktatási intézmények tartanak attól, hogy az átjárható, európai képzési rendszerben a hallgatók nemsokára inkább a jó nevű, külföldi egyetemeket részesítik majd előnyben. 

Páll Emil úgy véli, sem a külföldi diplomát, sem a külföldi munkatapasztalatot nem értékelik túlzottan a hazai munkaerőpiacon. Ennek egyik oka, hogy bizalmatlanok a számukra ismeretlen intézmények nyújtotta diplomákkal szemben. Mások úgy vélik, a külföldön végzettek túl sokat tartanak magukról, és nem dolgoznak olyan keményen, mint a hazai egyetemeket megjárt volt hallgatók, akik örülnek, ha bekerülnek egy neves céghez.

A fejvadász szakember szerint a külföldi diploma, illetve komolyabb munkatapasztalat elsősorban a speciális területen dolgozóknak jelenthet előnyt. Segítheti azok karrierjét is, akik egy külföldi egyetemen valamilyen Magyarországon nehezen elérhető, nemzetközileg értékelt minőségbiztosítási rendszernek megfelelő képzést végeznek el. Így például az üzleti életben csúcsdiplomának tekinthető MBA elbírálásakor már egy bécsi egyetem diplomája is többet ér, mint a hazai képzések. A nem speciális munkakörben dolgozók számára azonban a hazai álláspiacon több előnyt jelenthet egy rövidebb külföldi ösztöndíj, amely kiegészíti a Magyarországon megszerzett, itteni igényekhez szabott diplomát.