A németek is olyan pesszimisták, mint mi

Az európaiak harmada (33%) a fejlődés nyertesének tekinti magát, a globalizációra pedig egyfajta felszabadításként tekint a túlzott korlátokat állító és idejétmúlt kötöttségek alól. Ezzel szemben minden ötödik polgár (21%) úgy érzi, vesztese ennek a folyamatnak. Az európaiak véleménye csak egy kérdésben egyöntetű: a globalizáció folyamata nem állítható meg és nem fordítható vissza.

Magyarok és németek: pesszimizmusban az élen

Az egyes európai országok szélsőségesen eltérő módon értelmezték a globalizáció hatásait: a megérdezett finnek több mint fele (51%) nyertesként tekint önmagára. A belgák (43%), svájciak (43%) és britek (39%) hasonlóképpen pozitívan tekintenek a jövő elé. A franciák (37%), olaszok (25%) és oroszok (24%) számára egyaránt nagyobb a globalizációs előnyök élvezetének reménye, mint az esetleges félelmeik. Ugyanakkor a magyarok és németek sokkal kevésbé látják rózsásan a helyzetet. Mindkét országban a megkérdezettek kevesebb mint ötöde (19%) gondolja úgy, hogy a globalizáció jótékony hatással lehet jövőjére nézve. Ulrich Reinhardt, a hamburgi alapítvány vezetője úgy véli, hogy „ebben a két országban nyilvánvalóan nem a globalizáció a probléma, hanem inkább az egyenlőtlenség mértéke és a globalizáció előnyeinek szubjektív módon igazságtalannak tartott elosztása a nyertesek és vesztesek között. Az állampolgárok kételkednek abban, hogy az elosztás társadalmilag igazságos és tisztességes.”

Életminőség Európában

A 9 országban, 11 ezer ember megkérdezésével készült tanulmány szerint minden kétséget kizáróan az életminőség valamennyi európai számára a legtartósabb és leginkább fenntartható jövőbeli biztosíték. Az életminőség főként az egészséget (95%), a családot (90%) és a barátokat takarja (88%) – a párkapcsolat (78%), a természet, oktatás és a munka (valamennyi 76%) kissé alacsonyabb pontszámokat kaptak. A pénz elköltését és a szabadidő eltöltését (mindegyik 65%) csak a megkérdezettek kétharmada tartja fontosnak. A vallást, mint a személyes jólét megnyilvánulását csak az emberek harmada (30%) említette, aminél még a sport is népszerűbb volt (39%).

Kinek mi fontos?

- Az oroszok számára különösen fontos a család, a fogyasztás és a pénz. Oroszország az egyetlen ország, ahol a családot (90%) említik az első helyen. A pénz elköltésének jelentősége (74%) is messze az átlagos érték fölött van.
- Az olaszok rajonganak a kultúráért és büszkék hitükre. Olaszországban a kultúra (76%) és vallás (48%) más országokkal összehasonlítva átlagon felüli jelentőséggel bírnak; ezzel szemben a szabadidő (51%) és a pénz elköltése (53%) alárendelt szerepet játszik.
- A britek nagy jelentőséget tulajdonítanak az egész életen át tartó képzésnek. Az összes megkérdezett között az Egyesült Királyság polgárai említik az oktatást a leggyakrabban (86%) a jövő zálogaként.
- A Finnek a természet szerelmesei. A természet (91%) szabadidő (85%) és sport (71%) mellett az életminőség szempontjából fontosnak tartják a barátságokat (94%) és párkapcsolatokat (84%) is.
- A németeknek az egészség (98%) elválaszthatatlan az életminőségtől. Ugyanakkor ez az a nemzet, amelyik a legkisebb jelentőséget tulajdonítja a családnak, kultúrának és vallásnak valamennyi megkérdezett ország közül.
- A magyarok a fogyasztási lehetőségeket keresik. Nálunk más országokhoz képest a pénz elköltése (84%) játssza a legnagyobb szerepet.
- A svájciak számítanak a párkapcsolatokra. A svájciak átlagosan kevesebb számú olyan tényezőt említettek, amelyeket fontosnak tartanak a jövőbeli életminőség szempontjából – talán azért, mert mert a feltételek jórésze már jelenleg is teljesül. A párkapcsolatok jelentősége átlagon felüli (83%), míg a pénz elköltésének fontossága valamennyi ország közül a legalacsonyabb volt.
- A franciák mindenből akarnak egy kicsit. Valamennyi megkérdezett közül a franciák említik a legtöbb tényezőt. A család (95%) és a kultúra (75%) különösen fontosak a minőségi élet szempontjából.
- A belgák különösen szívükön viselik a pénz elköltését (76%). Emellett egyetlen más országban sincs ekkora jelentősége a családnak (95%).

Rettegünk a bűnözéstől

A bűnözés Európa megoldatlan problémája. Helsinkitől Rómáig, Moszkvától Zürichig és Berlintől Londonig a megkérdezettek kétharmada (66%) állítja azt, hogy a saját biztonságukkal kapcsolatos félelem messze a legnagyobb aggályuk a jövővel kapcsolatban. A kérdések többsége a személyek közötti, a jólét elvesztésétől való félelemhez kötődő kapcsolatokra összpontosít. A bűnözéstől való félelem mellett a fokozódó aggresszivitás (51%), a csökkenő őszinteség (41%), az önzés (38%) és az intolerancia (37%) mind aggodalomra adnak okot. A következmények között lehet magányosság (29%) vagy társadalmi kirekesztés (27%), ami szinte elkerülhetetlenül társadalmi konfliktusokhoz vezet. A társadalmat egyesítő, összekötő és óvó teljes hálózat megkérdőjeleződik.