Alföldi: a sikeres színház vitákat gerjeszt

A műsortervében olyan darabokat kíván színpadra állítani, amelyek aligha számíthatnak hatalmas közönségérdeklődésre.
– Ha felszínesen nézzük a darabokat, akkor látszatra van, ami nagyobb közönségréteget vonz, és van, ami kisebbet. Szerintem mindezt az előadás minősége dönti el, vagyis az alkotók. A legfontosabb az előkészítő munka, ami a bemutatókat megelőzi.

– Mire gondol?
– Ha például beavató és nyílt próbákat tartunk. Ha nem tartjuk azt természetesnek, hogy a nézőnek azonnal és rögtön mindent értenie kell, hanem segítünk a megértésben, tájékoztatjuk, hogy meglepő előadást fog látni, akkor nem látok ezekben a darabokban kockázatot. A világ más tájain ez bevált gyakorlatként működik hosszú évtizedek óta. Tapasztalataim szerint a német színházak sok energiát és pénzt fektetnek abba, hogy előkészítsék az embereket a kortárs drámákra és a máshogyan gondolkozó rendezőkre. Remélem, hogy az új Nemzeti Színházzal vagy akár az én személyemmel kapcsolatban – és most ezt nem a nagyképűség mondatja velem – lesz olyan érdeklődés, amelylyel meg lehet kockáztatni ezeket a darabokat.

– Ön szerint mikor jelenthető ki, hogy sikeres a színház?
– Ha nézik a benne játszott előadásokat, ha azok vitára ingerelnek, indulatokat váltanak ki. Ha híre van, ha nyitott és ha szeretnek benne dolgozni az emberek.

– A pályázatokat elbíráló bizottságban többségben voltak a politikusok. Befolyásolhatja a munkáját a politika?
– Eddig sem szólt bele a politika a művészi életembe, ezután sem fog. Amint azt érzékelem, hogy a politika beavatkozik a munkámba, nem csinálom tovább. Rólam tudható, hogy engem csak a színházi produktum érdekel. Remélem, hogy sikerül elérnem, hogy a Nemzeti Színházat ne politikai ügyként kezeljék. Azért legyen Nemzeti Színház, mert olyan minőség van benne, amelyre az egész nemzet büszke, hiszen jobb lehetőségei vannak, mint a többi színháznak.

A plazagenerációt is megszólítaná

Alföldi Róbert, a Nemzeti Színház frissen kinevezett vezérigazgatója nem kíván a továb-biakban foglalkozni a pályázat körüli botrányokkal, az erre vonatkozó újságírói kérdéseket azzal zárta rövidre szombati sajtótájékoztatóján, hogy boldog karácsonyt kívánt mindenkinek. Mint ismeretes: a Nemzeti Színház igazgatói pályázatára négy érvényes pályamunka érkezett, de a kulturális tárca két pályázó – Balikó Tamás, a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója és Szűcs Miklós, a Budapesti Kamaraszínház igazgatója – anyagát először hiányosan juttatta a bírálóbizottság elé. A bizottság második nekifutásra is Alföldit hozta ki győztesnek. Balikó pécsi szerkesztőségünknek adott interjújában csalásnak minősítette a történteket, bár azt maga is elismerte, hogy Alföldi pályázata jó. Szűcs Miklós felháborítónak tartotta a mulasztást.

Az új igazgató egy olyan kortárs színházi nyelv kialakítását tűzte ki célul, amely nem távolítja el a szélesebb néprétegeket, és megszólítja az úgynevezett plazagenerációt, azaz a mai fiatalokat is. Igaz, a felvázolt repertoár nem feltétlenül ezt tükrözi: szeptembertől – Jordán Tamás 2008. június 30-ig vezeti a teátrumot – a tervek szerint először Euripidész Oresztészét viszik színre (Alföldi Róbert rendezésében), majd olyan darabok következnek, mint a Csirkefej Spiró Györgytől, az Amalfi hercegnő Webstertől, valamint a Park Botho Strausstól. A meghívott rendezők között pedig olyanokat találunk, mint Ascher Tamás, Zsótér Sándor, Valló Péter, Szász János, Mundruczó Kornél, Kovalik Balázs és Balázs Zoltán. Az igazgató a társulatot is átalakítja, kisebb létszámmal és több fiatallal szeretne együtt dolgozni. Hogy kinek kell mennie, az február végéig eldől.

A nemzeti színház nyit a Színház és Filmművészeti Egyetem felé, a végzős színész-rendező szakos diákok vizsgaelőadásait ezentúl a Nemzetiben tartanák. „Nem tartom valószínűnek, hogy ismeretlen Örkények fognak előugrani a fiókból, és nem hiszek a drámapályázatokban sem” – tette hozzá. Ezért a kortárs magyar irodalom legjobb-jaitól vár színpadi műveket, a felkértek között van Rakovszky Zsuzsa, Esterházy Péter, Spiró György és Nádas Péter is. Végleg távozik a Heti hetesből, mert a színidirektori poszttal összeegyeztethetetlennek tartja a műsorban való szerepléseit, a Társulatban azonban folytatni kívánja a munkát. A Bárka Színházban már gondoskodott az utódjáról – a társulat egy tagját szemelte ki a posztra. Reméli, a fenntartó önkormányzat is áldását adja rá.

1991-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán.

1992–2000-ben a Vígszínház társulatának tagja.

2000–2006-ban szabadúszó.

2006. március 1-jétől a Bárka Színház igazgatója.

Számos filmben és darabban szerepelt, csaknem 40 színházi rendezés van a háta mögött, idén forgatta első nagyjátékfilmét Bartis Attila regényéből, a Nyugalomból.

Fontosabb díjai:

Magyar Köztársaság Érdemrend tisztikeresztje (2007), Janikovszky Éva-díj (2007), Súgó Csiga fődíj (2001, 2005), Déri-díj, Jászai Mari-díj (1996), Latinovits Zoltán-díj (1991).

1991-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán.

1992–2000-ben a Vígszínház társulatának tagja.

2000–2006-ban szabadúszó.

2006. március 1-jétől a Bárka Színház igazgatója.

Számos filmben és darabban szerepelt, csaknem 40 színházi rendezés van a háta mögött, idén forgatta első nagyjátékfilmét Bartis Attila regényéből, a Nyugalomból.

Fontosabb díjai:

Magyar Köztársaság Érdemrend tisztikeresztje (2007), Janikovszky Éva-díj (2007), Súgó Csiga fődíj (2001, 2005), Déri-díj, Jászai Mari-díj (1996), Latinovits Zoltán-díj (1991).

-->