Miért tette ki a bíró az Orbán-tárgyalásról a sajtót? Szabályozni kellene az igazságügyi tájékoztatást

Az Eötvös Károly Intézet évek óta szorgalmazza az igazságügyi tájékoztatás törvényi szabályozását, az alkotmányos követelményekhez és a kor elvárásaihoz igazítását - áll az intézet közleményében, amely többek között így folytatódik:
 
"A Fővárosi Ítélőtábla bírája egy a napokban tartott tárgyalásáról, jogszerűen eljárva, indoklás nélkül kitiltotta a hang- és képrögzítő eszközöket használó sajtót, és ez újra az igazságügyi tájékoztatás komoly zavaraira irányította a társadalom figyelmét. A tudósítások szerint a tanácsvezető bíró a nagy sajtóérdeklődésre számot tartó tárgyalásról nem csupán kitiltotta a kamerákat és a mikrofonokat, de nem engedte vissza a TV-seket még az ítélethirdetésre sem. A híradások arról is beszámoltak, hogy a tanácsvezető bíró nézete szerint az újságírók félreértik a sajtótörvényt és a tárgyalás nyilvánosságának a funkcióját.
 
Immanuel Kanttól Kossuth Lajosig sokan rámutattak arra, hogy a minél szélesebb nyilvánosság jelentősége alapvető az igazságszolgáltatás alkotmányos működésében. A mai korban a nyilvános tárgyalásnak, az arról – akár tévékamerákkal – tudósításnak kellene lennie a főszabálynak. Ez nemcsak az igazságszolgáltatás ellenőrizhetőségének feltétele, hanem az információszabadságnak és a sajtószabadságnak is.  A főszabály alóli kivételt – akár a zárt tárgyalás tartását, akár a kamerák kitiltását – törvényben kötötten kellene megindokolni. A kényelmetlenség vagy a bíróság kamerákkal szembeni ellenszenve nem indokolhatja a nyilvánosság korlátozását. Az adott tárgyalást ráadásul közszereplők közötti perben, közügyben tartották, így a felek személyiségi jogai a legkevésbé indokolhatták a tiltást.
 
A nyilvánosság indok nélküli korlátozása önkényes, ezért nem megengedhető" - derül ki a közleményből