BUX 42,896.59
+2.36%
BUMIX 3,980.35
+0.50%
CETOP20 1,992.63
+1.63%
OTP 10,775
+1.84%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
+3.46%
+0.56%
+0.20%
ZWACK 17,450
-0.29%
0.00%
ANY 1,640
0.00%
RABA 1,165
0.00%
+3.56%
0.00%
0.00%
+0.46%
OPUS 194.2
+0.52%
+5.88%
-0.61%
0.00%
+5.87%
OTT1 149.2
0.00%
+3.05%
MOL 2,870
+1.27%
-0.75%
ALTEO 2,380
-0.42%
0.00%
+3.83%
EHEP 1,465
-10.94%
-0.70%
-0.76%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+2.11%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
+0.48%
+0.37%
+3.45%
0.00%
-0.31%
+10.71%
GOPD 12,700
+40.80%
OXOTH 3,740
+1.08%
+0.45%
NAP 1,228
+0.16%
+22.22%
-0.96%
Forrás
RND Solutions
Közélet

Programozott szűrésekre van szükség

Magyarországon a második leggyakoribb betegségtípus a rosszindulatú daganat. A kór kialakulásának megelőzése elsősorban az egyéni és közösségi szemléletváltás segítségével érhető el, ám nehezen kontrollálható, hogy az életmódbeli és környezeti tényezők megváltozása az egyének és a társadalmi szereplők tényleges döntésein és cselekedetein múlik-e.

A kormányzati felelősség körébe tartozó szabályozások és ellenőrző tevékenység, a tudatos egyéni egészség-magatartást kiteljesíteni képes kedvező társadalmi integráció és kohézió (vagyis a támogató társadalmi, gazdasági, kulturális környezet kialakítása) beleillik a társadalmi döntés fogalomkörébe. Az ehhez szükséges stratégiai erőforrás-allokációra vonatkozó döntés társadalminak csak akkor nevezhető, ha túlnő a kormányzat „közpénzfelosztó mechanizmusán”, és kifejezetten társadalmi szintű preferencia-sorrend alapján a rákkontroll programszerű finanszírozásához vezet. Ez az adott ország tehervállalási képességétől függ. Az egyén kockázatcsökkentő hozzájárulása a tudatos egészség-magatartáson és az erre épülő fogyasztói döntéseken, önkéntes pénzügyi teherviselésen keresztül valósul meg.

A betegség korai stádiumban való felismerése – néhány daganattípus kivételével – csak jelentős erőforrásigényű lakossági szűrővizsgálattal valósítható meg. Ez az erőforrásigény hozzáadódik a daganatos betegségek gyógyításának tekintélyes költségéhez. Boncz Imre és munkatársai (2004) a vastag- és végbélrákokra vonatkozó elemzése alapján Magyarországon a szervezett szűrés költsége még a lakosság teljes átszűrtsége mellett, évente végzett szűrővizsgálat esetén is csak egynegyede a kezelési költségeknek. Saját számításaimat egy Budapesten ténylegesen lezajlott, a vastag- és végbélrákok korai felismerését célzó, tesztmódszerrel történő lakossági szűrővizsgálat alapadatai alapján végeztem, 2006-os árakat figyelembe véve.

Kiderült: a tesztvizsgálatnak akkor is van költsége, ha tünetmentes a páciens. Ha elváltozást jelez a teszt, úgy további kivizsgálásra kerül sor. Ebben a számítási modellben az ilyen eset költsége közel kétszerese volt az előbbinek, akkor is, ha a kiegészítő vizsgálat során egészségesnek bizonyult az illető. Ha beavatkozást igénylő elváltozást találtak, majdnem ötszörös volt a költségfelhasználás. A kifejlődött vastag- és végbélrák ellátása pedig közel 74-szeres összegbe került a negatív esethez képest. Ezért véleményem szerint csak „programfinanszírozás” részeként vagy biztosítói rendszerben meghatározott körülmények között célszerű végezni a vizsgálatokat.

Az egészség-gazdaságtani elemzések „haszonként” leggyakrabban az elérhető életévnyereséget határozzák meg. Boncz már említett számításai szerint egy tízéves szűrési program során a halálozás 10 százalékos csökkenése alapján kalkulált 710 élet, vagy a 20 százalékos csökkenés feltevésével kalkulált 1462 élet megmentése várható. A saját számításaim alapján megállapítható volt, hogy az „eltérő haszon” egyértelműen befolyásolja a pénzfelhasználás megítélését. A számításokat a feltételezetten tízéves szűrési periódus végén felderített betegség három különböző súlyossági fokozatára végeztem. A számítási példa eredménye alapján a daganat korai, első fázisban történő felismerése és ellátása, a szűrővizsgálati megjelenések miatti nagyobb összegű ráfordítás ellenére is „olcsóbb”. Vagyis a számítási elv alkalmazásával a hoszszabb túlélési idő teszi „olcsóbbá” a betegség ellátását a vizsgált költségek szempontjából.

A fentiekből két fontos gondolatmenet körvonalazódik: a hasznosság kérdése és a hatékonyság megállapítása. Az erőforrások felhasználását a hatékonyság és a hasznosság szemszögéből is vizsgálnunk és indokolnunk kell. Ez abból fakad, hogy egyrészt a betegség megelőzését a betegség gyógyításának alternatívájaként foghatjuk fel. Másrészt az eljárásoknak mindig lehet alternatívája a technológiák bizonytalansága vagy éppen a technológiai fejlődés következtében. A népességszintű megelőző intézkedések stratégiai folyamatában a végrehajtás módjának meghatározása, az ehhez szükséges erőforrásigény tervezése, az eredményesség mérése – a monitoring és korrekció – támaszkodik ezen információra. Ezek ismerete nélkül sem népegészségügyi, sem biztosítói ellátásszervezési stratégia nem készíthető.


A szerző társadalom-orvostani szakorvos, tervező-elemző szakközgazdász, MBA

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek