A DNS-roncsok jövőbeni haszna

A bennünk lévő őskori gének olyan tulajdonságokat hozhatnak felszínre, amelyek kőkorszaki őseinknél még megvoltak, például a rendkívül érzékeny szaglást. Genetikailag az ember nem sokkal több a légynél, öröklési anyaga meglepően kicsi, hiszen csak 21 ezer gén alkotja a fehérjék tervrajzát. Ez azonban csak féligazság, mert öröklési anyagunk nagy része ősrégi, évmilliók halmozódtak fel benne. A kutatók eddig 19 ezer őskori gént mutattak ki, amelyek nem vesznek részt a fehérjék felépítésében, a tudomány DNS-roncsnak is nevezi őket. A kutatók hosszú ideje találgatják, mi a helyzet az inaktív emberi DNS-sel, vajon mindez csak haszontalan ballaszt, amely az evolúció során felhalmozódott?

Mark Gerstein, a Yale Egyetem bioinformatikusa úgy véli: korábban ezek egy része normális gén volt, amely elpusztult, amikor káros mutáció alakult ki belőlük. A többinél a használható gének funkcióképtelen másolatáról lehet szó. A kutatók az Encode nevű projektben vizsgálják az emberi genomban rejlő lehetőségeket. A rövidítés a DNS- elemek enciklopédiája elnevezésből ered, és az emberi öröklési állomány teljes felderítését tűzte ki célul. Nyolcvan kutatóműhely munkatársai vesznek részt a munkában. Az eredmények azt sejtetik, hogy az öröklési állományról szerzett eddigi ismereteket a feje tetejére kell állítani. A gének ugyanis teljesen rendszertelenül sorakoznak egymás után, átfedik egymást, rejtélyes részek szakítják meg, amelyek azonban nagyon hasznos információkat tartalmaznak. A valódi erő az új tanulmány szerint részben az ősrégi, sokszor szunnyadó genomban található, amelyet a tudósok eddig roncsnak vagy genetikai szemétnek véltek. A gének duplázódása a természet találmánya, már 700 millió évvel ezelőtt kialakultak a kontrollgének az állatok testének felépítéséhez. Amikor az emberi embriónál a fej és a lábak, a bal és a jobb testrészek kialakulnak, akkor a gének azon csoportja dönt erről, amely a test tengelyét a medúzáknál és a rovaroknál is meghatározza. vg