Az intelligencia jól trenírozható

A képesség, amellyel alkalmazkodunk a megváltozott helyzetekhez, és egészen új problémákat oldunk meg, nem velünk született, pedig eddig ezt feltételezték. A svájci főváros, Bern egyetemének kutatói elsőként fejlesztettek ki egy olyan tréningprogramot, amellyel az úgynevezett fluid intelligenciát edzeni lehet. A hétköznapi nyelv általánosságban beszél az emberi intelligenciáról, ugyanakkor a tudományos megközelítés különbséget tesz az egyes specifikus intelligenciafaktorok között. A pszichológusok az intelligenciát egy fluid és egy kristályos komponensre osztják. A kristályos alatt a meglévő tudás, tapasztalat és készségek használatát értik. Ezzel szemben a fluid intelligencia azt a képességet jelenti, amelynek a segítségével teljesen új problémákat elemzünk és oldunk meg, és általában új információkat dolgozunk fel, valamint más helyzetekhez alkalmazkodunk. Az eddigi kutatások feltételezték, hogy ezt ismételt tréninggel növelni lehet. Ugyanakkor a tesztek nem bizonyították. Ennek nyomán az a meggyőződés erősödött meg, hogy a fluid intelligencia velünk született és nem változik. A legújabb eredmények viszont mégis ennek az ellenkezőjét mutatják, vagyis az eredeti elmélet a helyes, mert a Berni Egyetem kutatócsoportja ki tudott fejleszteni egy olyan tréningprogramot, amelynek a segítségével jelentősen növelhető az egyes emberek fluid intelligenciája. A Nature című tudományos lapban nyilvánosságra hozott tanulmány szerint a kísérletben részt vevő személyeknek először egy hagyományos teszt alapján állapították meg a fluidintelligencia-szintjét. Ezt követően 8, 12, 17 vagy 19 napon át trenírozták őket a kutatók az általuk kifejlesztett programmal, amely komplex feladatokat tartalmazott az úgynevezett munkaemlékezet iskolázása érdekében. A munkaemlékezet felelős a feladatok végrehajtása és ellenőrzése során a tervezésnél és a koordinációnál keletkező információk tárolásáért és a zavaró vagy jelentéktelen hatások kiszűréséért. A tréning befejezése után a kísérleti alanyokat ismét tesztelték, és teljesítményüket összehasonlították a programban részt nem vevő csoportokéval. Az eredmény egyértelmű volt: a tréningben részt vevők teljesítménye az edzési időnek megfelelően növekedett, és sokkal jobb volt, mint azoké, akik nem voltak ott az agyi edzésen. „Abból indulunk ki, hogy a munkaemlékezetben tréningezett folyamatok egy transzfer révén hatnak az intelligenciára, vagyis a programunk javítja azokat az agyi folyamatokat, amelyek sok területen felelősek a feladatok megoldásáért” – mondta Walter Perrig, a kutatás vezetője. A kutatók szerint ezek az eredmények fontos hatással lesznek az elméleti munkára, ugyanakkor az oktatásban és a vállalati szférában is segítik majd a jobb és hatékonyabb gondolkodást. VG