Befektetés a jövő egészségügyi rendszerébe
Megközelíti a 8000 milliárd forintot a 2007–2013 közötti időszakban az az európai uniós pénzforrás, amely az Új Magyarország fejlesztési terv során fejlesztésekre fordítható hazánkban – mondta Molnár-Gallatz Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség EU-projekt egészségügyi szakterületi vezetője. Tizenöt operatív program indul, cél a foglalkoztatás bővítése és a tartós gazdasági növekedés elősegítése.
Az uniós források kizárólag fejlesztésre fordíthatók, működésre nem költhetők el. Az egészségügyre jutó 445,6 milliárdhoz 10 százalék önrész kapcsolódik, ám az elmaradott régiókban az önrész csak 5 százalék körüli.
Az egészségügyi uniós projekt vezetője arról is tájékoztatott, hogy a pályázatokat a kormánynak kell elfogadni, azt nem kell benyújtani az Európai Uniónak. Tartalmazniuk kell a konkrét tervet, a projektek célját, pénzügyi kereteit, megvalósításuk ütemezését. Az egy-, illetve kétfordulós pályázat mellett közvetett támogatást is kaphatnak a kiemelt programok.
A humánerőforrás mellett az úgynevezett Társadalmi infrastruktúra és regionális operatív programból infrastrukturális beruházások, eszközfejlesztés és építés valósulhat meg. A tervek szerint jelentős rész jut a fekvőbeteg-szakellátásra, az ágazat informatikai fejlesztésére, a regionális és kistérségi járóbeteg-szakellátásra. Kiépítik az intézményen belüli korszerű betegazonosító rendszert. A regionális forrásokból rehabilitációs, a járóbeteg-szakellátás, különösképpen az aktív fekvőbeteg-ellátást kiváltó szakrendelők és az alapellátás intézményei fejlődhetnek.
Az egészségfejlesztés és az egészségtudatos magatartásra ösztönzés alapvető feladat. Ennek kapcsán a bizonyítékokon alapuló egészségfejlesztési ismeretek kidolgozása a feladat az oktatás különböző szintjei és a különböző korosztályok számára. Jelentős teret kap az betegségmegelőző szűrőprogramok országos kommunikációja.
Az egészségügyi dolgozók számára különféle programok pályázhatók, elsősorban a hiányszakmák képzésére és kompetenciafejlesztésre.
Jelentős a sorrendben a sürgősségi ellátás fejlesztése, az erre beadható pályázatok beadási határideje – a szakmai tartalom változása miatt – őszre módosult. A sürgősségi ellátáson belül – a kórházi ellátás területi egyenlőtlenségeinek felszámolása mellett – 15 milliárd jut a mentőknek, az összegből új mentőállomásokat építenek, új gépparkot alakítanak ki, megteremtik az egységes mentésirányítási rendszert, és fejlesztik a légi mentést.
A fejlesztések szakmai tartalmáért elsődlegesen a szaktárca felelős, az NFÜ felel a források eredményes és fenntartható felhasználásáért. Ezért is szigorú a pályáztatás, az elszámolás és a monitorozás, s valóban bürokratikus a rendszer. Molnár-Gallatz Zsolt arra biztatta a konferencia résztvevőit, hogy bátran kérjék a segítséget, s hasznos információkhoz juthatnak a www.nfu.hu honlapról.
Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében 2013-ig 11 milliárd forintot, ebből az első két évben 7 milliárdot költene 25 mentőállomás, köztük a szentesi légi bázis építésére, a pécsi légi bázis Szekszárdra telepítésére, valamint számos létesítménye átépítésére, felújítására, műszerek, eszközök beszerzésére - mondta korábban Göndöcs Zsigmond, az OMSZ főigazgatója.
A mentőszolgálat beadta pályázatát informatikai rendszerének 4,1 milliárd forint értékű fejlesztésére. Kedvező elbírás esetén korszerűsíthetik a mentési-bevetésirányítási rendszerüket, a mentőkocsikat műholdas helymeghatározó eszközökkel, valamint érintőképernyőkkel szerelhetik fel, ezzel is fokozva a mentés hatékonyságát, gyorsaságát.
Cél az, hogy a bajbajutottakhoz a jelenlegi 15 percen belüli helyszínre érkezés 78 százalékos arányát 90 százalékosra növeljék. A szervezetnek jelenleg 771 járműve van, 650 alá biztosan nem csökken, de ez 100-200 dolgozó elbocsátásával jár.
