Amikor George W. Bush 2001-ben először találkozott Putyinnal azt mondta: belenézett a szemébe, és „megpillantott egy darabot lelkéből”. McCain ezzel szemben azt mondta, belenézett Putyin szemébe, és „három betűt látott: KGB” – írja a Bloomberg.
A Moszkvával szembeni határozott fellépésre irányuló előterjesztésével McCain egyértelműen a keményvonalas külügyi politika mellett kötelezte el magát, melynek fő célkitűzése a demokrácia terjesztése, és mely elhatárolódik autoritárius rendszerektől, még ha egy kapcsolat az USA érdekeit is szolgálná.
Ezzel azonban problémába is sodorhatja magát: az orosz atomhatalomra az Egyesült Államoknak szüksége lesz az iráni helyzet megfelelő kezeléséhez.
Az orosz fél tisztában van a republikánus és a demokrata elnökjelöltek külpolitikáinak különbségeivel. Medvegyev, aki holnap lesz hivatalosan is Oroszország elnöke, korábban azt mondta: szívesebben dolgozna együtt egy modern amerikai vezetővel, mint valakivel, akinek a szemei a múlt felé fordulnak.
Sok politikus és elemző – például Henry Kissinger – szerint azonban finomítani fog nézetein McCain, amennyiben novemberben megválasztják.
McCain külpolitikai tanácsadója, Randy Scheunemann szerint McCain minden kritika ellenére igazi reálpolitikus; csak Oroszország vezetőinek direkt konfrontálásával lehet őket rábírni viselkedésük megváltoztatására.
A másik két elnökjelölt nem zárná ki az oroszokat a G8-ból.
Azonban Clinton is negatív véleményen van Putyinról. „Ő egy KGB-s ügynök volt…definíció szerint nincsen lelke.”
Ezek után az oroszok favoritja az amerikai elnökjelöltségre Obama szenátor maradt. „A legjobb Obama – ő nem mondott semmit” – mondta Alexej Puskov, orosz külpolitikai elemző.
A demokrata párharc következő epizódjára ma kerül sor: Indianában és Észak Karolinában tartanak előválasztásokat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.