Egy évben tíz kötet az átlag

Lehangoló eredményt mutat a Századvég Alapítvány közelmúltban publikált kutatása, amely szerint a hazai lakosság egy év alatt átlagosan 10,3 könyvet olvas, tehát kevesebb mint havi egy kötetet, a leggyakoribb azonban az, hogy egy olvasó csupán öt könyvön jut túl egy esztendőben. A felmérésből kiderült: a magyar olvasók a külföldi írókat jobban kedvelik, mint a hazai szerzőket.

A vásárlók körében a legkedveltebb a szép- és a szórakoztató irodalom, ezt a szak- és a tudományos könyv – lexikon és szótár – követi. A harmadik az ismeretterjesztő kötetek csoportja, ez a három kategória teszi ki az eladott kiadványok 88,9 százalékát. Gyermekkönyvet a válaszadók csupán 5,9 százaléka vásárolt. A fennmaradó hányadon a közoktatási, valamint a nyelv- és tankönyvek osztoznak. Ezzel szemben mind a bolti, mind az online vásárlók a legtöbbet szakkönyvekre költik, míg ebben a rangsorban csak a negyedik a szépirodalom és ötödik a gyerekkönyv kategória. Ez megegyezik a könyvpiaci forgalmi statisztikákkal, hiszen darabszámban a fajlagosan olcsóbb szépirodalom – és főleg a lektűr – fogy, míg a drágább szakirodalomra többet költ a lakosság, darabra ugyanakkor kevesebb fogy belőle.

A magyarok évente átlagban 18,7 ezer forintot költenek könyvekre. Az online vásárlók viszont ennél jóval többet, évi 31,7 ezer forintot fordítanak e célra (persze mindkét esetben vannak olyanok, akik akár 300 ezer forintot is kiadnak egy esztendőben könyvekre.). A felmérés szerint az online vevők a szépirodalomra és szórakoztató kötetekre is többet fordítanak, mint az országos átlag. A teljes népesség leggyakoribb esetben 1501–2000 forintot áldoz egy-egy ilyen műre, ezzel szemben az interneten vásárlók legtöbbször 2001–2500 forintot hajlandók kifizetni ezekért a könyvekért.

Ma még viszonylag kevés a kizárólag vagy túlnyomó részben az internetet előnyben részesítő vásárló, de mint a kutatás rávilágít: az online vevők az évente megvásárolt könyvek közel felét szerzik be a világhálón. A még mindig alacsony hazai internetlefedettség lehet az egyik oka, hogy a lakosságnak csupán 9 százaléka vásárol könyvet számítógép előtt ülve, 11 százalékuk katalógusból rendel. A vevők 80 százaléka továbbra is boltban szerzi be az olvasnivalót. A legtöbben a könyváruházakat részesítik előnyben, 51 százalékuk szeret ott vásárolni, 20 százalékuk a kis boltokban, ezt követik az antikváriumok, az utcai könyvárusok és hipermarketek, de jóval kisebb részesedéssel.

A felmérés szerint a weben vásárlók nagyobb arányban – 77 százalékban – vesznek új könyvet, mint használtat, szemben a bolti vevőkkel, akiknél az új a vételeik 69 százalékát teszi ki. Öszszességében tehát az internetes könyvértékesítés jót tesz a kiadóknak.

Az előjegyezhetőség és a művekről olvasható kommentárok már kisebb szerepet játszanak, de ezek is fontosak az internetes megrendeléseknél.

A megkérdezettek 16 százaléka vett már a világhálón könyvet, amely így a DVD és a videokazetta, a számítógépes játékok és programok, illetve az üdülési szolgáltatások után a negyedik legnépszerűbb kategória.

Az előjegyezhetőség és a művekről olvasható kommentárok már kisebb szerepet játszanak, de ezek is fontosak az internetes megrendeléseknél.

A megkérdezettek 16 százaléka vett már a világhálón könyvet, amely így a DVD és a videokazetta, a számítógépes játékok és programok, illetve az üdülési szolgáltatások után a negyedik legnépszerűbb kategória.-->