Előtérben a népegészségügyi program
A konferencia résztvevői elismeréssel szóltak a népegészségügyi programok felgyorsításáról, összkormányzati szintre emeléséről, hiszen az ország megbetegedési trendjei, a halálozási mutatók kirívóan rosszak. Ezért is emelték a megelőző kormányok a prioritást élvező faladataik közé a legtöbb betegséget okozó kórok megelőzését, az első és a másodlagos megelőzést, az Országgyűlés pedig határozott az egészség évtizedének programjáról. Prioritást kap a rákmegelőző, a szív-ér rendszeri betegségeket megelőző program, valamint a közös kincsünk a gyermek című népegészségügyi program.
Székely Tamás egészségügyi miniszter szerint a lakosság átszűrtsége alacsony, ezt javíthatja a szakdolgozói kompetenciák meghatározása, hogy a jelenleginél nagyobb feladatot láthassanak el. Fontosnak tartja az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megerősítését és a 2006-ban megerősített és kibővített programok folytatását.
A 2001-ben elfogadott népegészségügyi program eredményeként egy évre rá bevezették a leginkább veszélyeztetett 45–65 év közötti nők általános emlőszűrését, ezeken átlagosan 40 százalékos a megjelenés. A 2004 őszén megkezdett méhnyakszűrés elemzéséből kiderült: a hölgyeknek mindig ugyanaz az egyharmada vesz részt, s az évi 500 méhnyakdaganat miatti haláleset a szűréseket mellőzők köréből kerül ki. A 2005-ben modellkísérletként megkezdett vastag- és végbélszűrések – ez önkéntes, és kijelölt területek vehetnek részt benne – az intézményekben bevezetett teljesítményvolumen-korlát (a biztosító az ezt túllépőknek nem fizet a kezelésekért) miatt csökkentek, amin változtatni kell. A vizsgálatok fontosságát igazolja, hogy az évi 130-135 ezer halálesetből minden negyediket daganatos betegség okozza, s a 35 ezer rákhalálból 1800–2500 bizonyítottan elkerülhető a rendszeres ellenőrzésekkel.
Az érintett szakmai szervezetekkel közösen dolgozták ki a szív- és érrendszeri betegségek megelőzését szolgáló programot. Magyarországon ugyanis minden második halálesetért a szív- és érrendszeri betegségek felelősek, az ismert kockázati tényezők közül a magas vérnyomás a leggyakoribb – a felnőtt lakosság jelentős részét, mintegy 3,5 millió embert érintő – betegség. Felismerve a probléma népegészségügyi jelentőségét, 2005 tavaszán a Magyar Hypertonia Társaság „Éljen 140/90 alatt!” címmel átfogó oktató- és beteg-együttműködést segítő szakmai programot indított, amely – immár a lakosságnak szóló programelemekkel is bővülve – meghirdetése óta a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésének és gyógyításának nemzeti programja részeként működik.
A program három éve alatt elért eredmények felmérése érdekében a társaság csaknem 20 ezer kezelt hipertóniás beteg adatain alapuló felmérést készített 2007-ben.
Az előző Gyurcsány-kormány 2006-ban hirdette meg a közös kincsünk a gyermek című népegészségügyi programot is, amelynek fő célja a magzat megfogantatásától védeni a gyermeket. Ennek részeként elkezdődött a védőnői hálózat kiépítése, az iskolai szűrőprogramok bevezetése és a védőoltások kibővítése. A gyermekek esélyegyenlőségének, illetve a gyermekes szülők munkavállalási esélyeinek javításával összhangban áprilisban úgy döntött a kormány, hogy első lépésként a 2 éves kor alatti gyermekeknek ingyenesen biztosítja a pneumococcus elleni védőoltást.
