"Lomniczi igyekezett elhallgattatni mindenkit maga körül"
A hat évig főbíráskodó Lomnicinak komoly mozgástere lett volna a bíróságok ellenőrzésének és hatékonyságának javításában. Az OIT-nak ugyanis van egy több mint száz főt foglalkoztató hivatala, ezek a munkatársak rendre jelezték a problémákat, megoldási javaslatokat is kidolgoztak, de ezeket Lomnici - bírálói szerint - a megyei elnökökkel együttműködve mindig lesöpörte az asztalról.
A megyei bíróságok elnökeinek gyakorlatilag teljhatalmuk van: pályázat és nyilvános szempontrendszer nélkül nevezhetik ki vagy léptethetik elő beosztottaikat. Miközben igen nagy a túljelentkezés a bírói állásokra, nincs igazi verseny. Emiatt az ország tele van bírófamíliákkal, az új állásokhoz sok helyen ismerősök és rokonok jutnak, a karrierekről négyszemközti beszélgetéseken döntenek - írja az Index.
A bírósági pénzek felhasználása sem teljesen nyilvános, a bírósági papírok nagy része titkos. Mindeközben Magyarországon a váderedményesség is elképesztően magas, 97 százalék körüli. Vagyis akit az ügyész bűnösnek tart egy büntetőügyben, azt szinte biztosan elítélik.
Az igazságszolgáltatásban tehát látható bajok vannak, a leköszönő főbíró azonban igyekezett elhallgattatni a belső és külső kritikát, és kizárni a nyilvánosságot a bíróság ügyeiből. Statisztikai adatokat a kutatók számára értelmezhetetlen rendszertelenséggel közölt csupán, a felelősségre vonásoknál hiányoznak az OIT gyakorlatából az objektív szempontok, és hiába a több pénz, az elmúlt hat évben semmi javulás sem látszott a bíróságok működésében.
Lomnici rendszeresen támadta viszont a sajtót, és többször is kifejtette, hogy a bíróságok kritikájának legfeljebb szakmai körben lehet helye. Lomniciről azt mondták, hogy egyébként is igyekezett elhallgattatni mindenkit maga körül. A sajtóval és a politikusokkal való kapcsolattartást is saját hatáskörében tartotta. Már 1998-as kinevezése előtt gondoskodott arról, hogy ő legyen az egyetlen rendszeresen nyilatkozó, ismert bíró Magyarországon.
Hogy ügyes PR-os, azt bizonyítja, hogy ha Sólyom nem akar mindenáron új elnököt, akkor az MSZP és a Fidesz is megszavazta volna hosszabbítását. A baloldalon azt terjesztette, hogy jobbról fúrják, a jobboldalon arra panaszkodott, hogy a baloldal meg akarja buktatni, és segítséget kért mindkét párttól a másik ellen, a lap egyik forrása szerint „akár egy órán belül is változtatva mondókáját”. A cél az volt, hogy biztosítsa újraválasztását. A két párt igazságszolgáltatással foglalkozó szakpolitikusai azonban ezt megbeszélték egymással Lomnici háta mögött. „Nem gondolt arra, hogy szóba állunk egymással” – mondta az Indexnek egy-egy baloldali és jobboldali forrása is, ugyanazokkal a szavakkal. Volt, aki azt is felidézte, hogy Lomnici a jobboldalon nagy kereszténynek, a baloldalon viszont a zsidóság gondjaira különösen érzékenynek mondta magát.
Az Index.hu több forrása szerint amióta nyilvánvaló, hogy mennie kell, azóta Lomnici igyekszik bebiztosítani a jövőjét. Állítólag erről tárgyalt Sólyom Lászlóval is, aki ajánlott is neki valamit, de azt kevésnek érezte. Sőt a lap úgy tudja, jelezte is az államfőnek, hogy az új jelöltet meg fogja buktatni az embereivel feltöltött OIT-ben. És így is lett. Ráadásul azóta szabályos kampányt folytat a köztársasági elnök ellen. Először felelősöket követelt amiatt, hogy kiderült, Sólyom nem jelöli újra. Később azt terjesztette, hogy Sólyom befolyásolni akarta a legfőbb ügyészt – akit szintén az államfő jelölt a posztra –, hogy az ügyészség ne szüntesse meg a Magyar Gárdát, és mentsék fel a fővárosi zavargások gyakori résztvevőjét, Budaházy Györgyöt.
Visszatérő pletyka, hogy az OIT-szavazás előtt négyszemközti beszélgetésre hívta Bakát, és egy LB-elnökhelyettesi posztért cserébe garantálta volna a testület támogatását. Van, aki szerint erre az alkuajánlatra utalt Baka András a parlament alkotmányügyi bizottsága előtt, amikor arról beszélt, hogy senkinek sem ígért előzetesen semmilyen posztot sem. A parlamenti pártok közül végül csak a Fidesz állt a szavazáskor Baka mellé. Az SZDSZ és az MSZP azzal érvelt, hogy a strasbourgi emberjogi bíróságról érkezett jelöltnek nincs magyar bírói szakvizsgája, ezért alkalmatlan a posztra. A baloldalnak a háttérben azonban egyéb kifogásai is voltak. Nyugtalanította őket Baka MDF-es múltja, és Baka - szerintük jobboldali - elkötelezettsége. Baka bukásával nyitott maradt az utódlás kérdése.
Egyelőre nem világos, hogy az új jelölt képes lesz-e és mennyi idő alatt nekimenni a megmerevedett bírósági rendszernek ebben a bonyolult érdekhálókkal terhelt közegben.
