Medián: Ború-ború-ború

Az év elején mind az ország helyzete, mind a háztartások kilátásai tekintetében érezhetően mérséklődött a lakosság pesszimizmusa, ám a népszavazási kampány utolsó heteiben ismét megnőtt a borúlátók tábora - derül ki a Medián felméréséből.

A gazdasági közhangulatot átlagoló konjunktúra-index értéke így március elejére visszaesett a januári szintre, és áprilisra valamelyest tovább romlott.

Kismértékben árnyalja a képet, hogy a lakosság hangulata még így is valamivel jobbnak mondható, mint a 2007-es év legalacsonyabb szintjét produkáló utolsó két hónapjában.

Egyelőre úgy tűnik nehéz lesz kijutni a gazdasági közhangulat több mint másfél éve tartó stagnálásából – annak ellenére sem, hogy 2007 márciusa óta a jövőre vonatkozó kilátások, ha kicsivel is, de jobbak a múlt értékelésénél.

Az index értéke a megszorítások bejelentését követő mélypont, 2006 júliusa óta egy viszonylag szűk sávon belül mozog – ugyanakkor az elmúlt fél év mozgásait jól mutatja, hogy ezen a tartományon belül tavaly novemberben a legalacsonyabb, három hónappal később pedig már a legmagasabb értéket vette fel.

Az év első hónapjaiban az ország helyzetének és kilátásainak értékelése változott a legnagyobb mértékben, így a februárig tartó emelkedés és az azt követő visszaesés is nagyobbrészt az ezekben történt változásoknak tulajdonítható. 

A konjunktúra-index átlagos alakulása 2006 májusa óta viszonylag pontosan követi a Fidesz szavazótáborának hangulatváltozásait.

A február folyamán bekövetkezett visszaesés is főleg ezen tábor, illetve a pártpreferenciával nem rendelkezők véleményének romlásából adódott. Az MSZP szavazóinak helyzetértékelése ugyanakkor a népszavazási kampány során folyamatosan javult, majd áprilisra valamelyest romlott. Ezzel együtt a kormánypártok szavazói továbbra is lényegesen optimistábbak az átlagnál, és a Fidesz tábora bízik a legkevésbé a gazdaság teljesítményében.

Ugyanakkor elgondolkodtató momentum, hogy a népszavazási kampány idején, februárban szinte az összes foglalkozási csoportnak (még az általában legkevésbé borúlátó vállalkozói rétegnek is) érezhetően romlott a hangulata.

A gazdasági helyzet értékelését ugyanakkor továbbra is egyértelműen befolyásolja a háztartás jövedelmi helyzete: a rosszabb körülmények között élők kevésbé bíznak a gazdaság teljesítményében, mint a magasabb jövedelműek. 

Az elmúlt évi inflációra vonatkozó becslések több mint fél éve átlagosan 18-20 százalék között, míg a jövőre vonatkozóak 19-21 százalék között alakulnak.

Eközben a munkanélküliségre vonatkozó becslések november és március között érzékelhetően mérséklődtek, majd áprilisra ismét romlottak. Január és március között az elmúlt évre vonatkozó becslések 20-21, a jövőre vonatkozóak 22-23 százalék között maradtak, ám áprilisra a becslések átlaga ismét 23, illetve 25 százalékra emelkedett.

Mindent egybevetve az utóbbi hónapokban a lakosság leginkább az infláció stagnálásával vagy kismértékű romlásával, illetve a munkanélküliség enyhe emelkedésével számolt. 

Minden bizonnyal a karácsonyi vásárlás okolható azért, hogy decemberről januárra rendszerint csökken azon háztartások aránya, ahol a kérdezést megelőző hónapban félre tudtak tenni a jövedelmükből valamennyit. Ez a visszaesés az idei év elején sem maradt el, ám a megtakarítók aránya egészen márciusig tovább csökkent. Április elejére azonban ismét a háztartások 20 százalékában tudtak megspórolni valamennyit (jellemzően a jövedelmük 10-20, átlagosan 14-16 százalékát).

Az év első hónapjaiban összességében a válaszadók mintegy 8 százaléka számolt be arról, hogy hitel felvételét tervezi, közülük minden második tudott emellett a saját jövedelméből is félretenni. A lakosság vásárlási kedve ugyanakkor a korábbi évek átlagánál alacsonyabb maradt, bár 2007 utolsó hónapjaihoz képest kismértékben javult.

Az év első hónapjaiban csaknem minden ötödik háztartásban tervezték, hogy egy éven belül valamilyen tartós fogyasztási cikket vesznek.