BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Milyennek látjuk, mit szerenténk elérni? Felmérés Budapestről

A Futurbia program keretében, a „Budapest 2020” középtávú fejlesztési tervének kidolgozásához, a Studio Metropolitana Budapest online kérdőíves vizsgálattal gyűjtötte össze a fővárosi lakosok elképzeléseit a város jövőjéről, annak fejlődési irányairól és változásának hangsúlyairól, értékeiről.

A tapasztalatok szerint a fővárosiak és a főváros vonzáskörzetében élők igénylik, hogy megismerjék az aktuális és a jövőt érintő eseményeket, fejlesztéseket, sajátjuknak érezzék azokat, adott esetben beleszóljanak és megfogalmazzák véleményüket azzal kapcsolatban.

A kérdőív arról kérdezte a fővárosiak véleményét, hogy a főváros meglévő értékei milyen hangsúlyt kapjanak a város fejlesztése során; a műemlékek, zöld területek, multikulturalitás, gazdasági versenyképesség, oktatás, stb., milyen mértékben határozzák meg a jövő Budapestjének arcát, imázsát. Továbbá a fejlesztések milyen területeket mekkora mértékben érintsenek; illetve melyek azok az értékek, amelyeket hosszú távon meghatározónak ítélnek a Budapesten élők.

Budapest jövőbeli arculatát meghatározó tényezők

A kérdőívet kitöltők szerint a főváros jövőbeli arculatát meghatározó három legfontosabb tényező (az értékelésre kialakított tízfokú skálán) a város történelmi- és műemlék épületállománya (8,9 pont), a zöld területei (8,8 pont), valamint  gyógyfürdői (8,3 pont). Ennél a kérdésnél a legalacsonyabb pontszámot a város bevándorló-barát várospolitikája kapta (5,1 pont). 
Az idősebb korosztály a város gyógyfürdőit tartja fontosabbnak a jövőbeli arculat szempontjából, míg a legfiatalabbak a dinamikus, pezsgő életet látják kívánatosabbnak. A jelenlegi lakóhely szerint csak a multikulturalitás megítélésében volt szignifikáns különbség: a belső kerületekben élők fontosabbnak tartják ezt a tényezőt (7,2 pont), mint a külső kerületek lakói (6,4 pont).

Budapest értékei – fejlesztési preferenciák

A három kiemelkedő budapesti érték, amelyeknek a válaszadók szerint nagy hangsúlyt kellene kapniuk a város fejlesztésében: a kerékpáros- és tömegközlekedés (9,1 pont), a Duna és a Duna part (9 pont), valamint a vonzó közterek (8,9 pont). Fejlesztési szempontból a legkevésbé értékelendők (a tízfokú skálán a legalacsonyabb átlagpontszámokat elnyerő tényezők) a főváros pláza-rendszere (3,1 pont), autós közlekedés (5,5 pont) és kiterjedt társadalmi kapcsolathálózat (7 pont). 
Ebben az esetben is több kérdést illetően mutatkoznak szignifikáns különbségek a fiatalabb és idősebb generáció tagjai között. A 14-25 évesek – élethelyzetükből adódóan – fejlesztendőbb értéknek tartják a kerékpáros- és tömegközlekedést, a fesztiválokat és az egyetemi / főiskolai rendszert, míg a 46 év felettiek inkább a budai hegyeket, a főváros hídjait és a változatos történelmi épületállományt preferálják.  A külső kerületekben élők pedig az autós közlekedésről, a sportolási lehetőségekről, a meglévő parkokról és a kommunikációs- és infrastrukturális szolgáltatásokról gondolják, hogy a fővárosi fejlesztésekben nagyobb hangsúlyt kellene kapniuk.
A válaszadók szerint a fejlesztések leginkább a történelmi városrészeket, valamint a város teljes egészét kellene, hogy érintsék. Mindemellett a kitöltők legkevésbé fejlesztendőnek az ipari övezeteket és a hegyvidéket látják.
E kérdésben a legnagyobb szignifikáns különbség a jelenlegi lakóhely mentén tapasztalható. A külső kerületek lakói fejlesztési szempontból előrébb sorolják például a lakótelepek fejlesztését, mint a belső kerületekben élők (7,4 vs 6,7 pont). Ugyanakkor nem túl meglepő, hogy a legnagyobb különbség a kertvárosi részek fejlesztésének megítélésében van: a külső kerületekben élők számára érthetően ez sokkal fontosabb, mint a belvárosiaknak (8 vs 6 pont).
 

20 év múlva – Meghatározó értékek

A jövőt meghatározó három legfontosabb tényező a kitöltők számára a biztonságos munkahely, a magas fizetés, valamint a pezsgő kulturális élet. Jövőjük szempontjából a legkevésbé meghatározónak az aktív társadalmi szerepvállalást, valamint a magas fogyasztási színvonalat tartják.
Szinte mindegyik, a kérdésben felsorolt egyes tényezők prioritásának megítélésben mutatkozik szignifikáns különbség a generációk közt. A 46 éven felüli korosztály tagjai úgy gondolják, hogy számukra inkább a visszavonult, nyugodt családi élet fontos a jövőt illetően, míg a fiatalabb korosztályoknak értelemszerűen ennek ellenkezője: a pezsgő kulturális élet, rugalmas, változatos életvitel, az aktív társadalmi szerepvállalás, a magas jövedelem és a karrier.

A kutatás teljes anyaga letölthető

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.