Zöld út a szlovák eurónak

Évente fél százalékponttal gyorsíthatja a szlovák gazdaság növekedését az euró bevezetése – számítja Juraj Valachy, a Tatra Banka elemzője, aki lapunk kérdésére azt is elmondta: optimális fiskális és munkaerő-piaci lépések mellett ez a többlet az egy százalékpontot is elérheti. Az infláció a szakember szerint 0,7–1 ponttal gyorsulhat az euró miatt, ám a lakosság ennél valószínűleg többet fog érzékelni. Ezért a Fico-kormány lépéseket tervez az élelmiszerek és más alapvető termékek, szolgáltatások árának kordában tartására, nehogy gyengén szerepeljenek a 2010-es választásokon.

Az Európai Bizottság tegnap kiadott jelentése az utolsó kétségeket is eloszlatta aziránt, hogy északi szomszédunk januártól az euróövezet tizenhatodik tagállamává válhat. Joaquín Almunia pénzügyi biztos megfogalmazása szerint „Szlovákia a fenntartható gazdasági konvergencia magas fokát érte el, és kész arra, hogy 2009. január 1-jén bevezesse az eurót”. A korona átváltási árfolyamát júliusban rögzítik a tagállamok pénzügyminiszterei; Robert Fico miniszterelnök jelezte, hogy minél erősebb árfolyamot szeretne elérni.

A szlovák eurócsatlakozással kapcsolatban szkeptikusabb Európai Központi Bank is elismeri, hogy Pozsony az inflációtól az államháztartás helyzetéig, a kamatlábaktól a valutaárfolyamig minden előírt kritériumot teljesít, azonban kétségeit hangoztatta aziránt, hogy az árszínvonalat tartósan sikerül ellenőrzés alatt tartani. Almunia is további erőfeszítéseket sürgetett az infláció megzabolázása és a költségvetési konszolidáció tekintetében.

A többi kelet-közép-európai ország euróérettségét szintén megvizsgálta az Európai Bizottság, és mindegyikük esetében arra jutott, hogy egy vagy több előírás még nem teljesül. Különösen sok kifogás merült fel Magyarországgal szemben. Hazánk egyetlen maastrichti kritériumot sem teljesít, sőt még a vonatkozó uniós jogszabályi előírásokat sem ültette át maradéktalanul. A jegybanktörvény tavaly nyári módosítása ugyan felszámolt egyes hiányosságokat, de például a bankjegykibocsátást, a fizetési rendszer működését, a jegybankelnök személyi függetlenségét és a monetáris finanszírozást illetően még mindig vannak problémák – összegzi a bizottsági értékelés. Jogi téren ugyan nem egyedülállóan rossz a magyar teljesítmény – Lengyelország például egyetlen lépést sem tett a legutóbbi, 2006-os jelentésben megfogalmazott hiányosságok orvoslásáért –, ám a konvergenciakritériumok mindegyikének megsértésével Magyarország mindenképpen sereghajtónak számít a térségben.