Pénzügyi segély: a Nyugat utolsó kártyája a Pakisztán-játszmában
Washington a szorongatott helyzetében is szeretné hatalmon tartani – a jelenleg egy katonai bázisról politizáló – Pervez Musarraf elnököt, mert attól tart, hogy egy tisztán polgári, hatalmi-kormányzati apparátus inkább követné a lakosság Amerika-ellenes hangulatát.
A kényes játszmában a Nyugat csak arra tud építeni, hogy az erős iszlám befolyás alatt álló kormány megroppan a pénzügyi nehézségek és az élelmiszer-drágulás miatti, közellátási problémák súlya alatt. Mint a Lahore-ban megjelentetett Daily Times írja, Amerikának minden korábbinál nagyobb szüksége lenne Pakisztán támogatására a térségben folytatott NATO-hadműveletekhez. Emiatt Washington – kiárusítást emlegetve – máris súlyos szemrehányásokat tett az ottani kormánynak az Afganisztánnal határos körzetek pacifikálásában tanúsított engedékenysége miatt.
Mint a lap írja, Iszlamábád együttműködése nemcsak a talibánok újabb nyári offenzívájának megfékezéséhez lenne fontos, mert az ott igénybe vehető bázisokra egy esetleges – utóbb ismét gyakrabban emlegetett – Irán elleni támadás során is óriási szükség lenne. A pakisztáni lap szerint Washington utolsó reménye az, hogy a növekvő olaj- és élelmiszerárak, az országban terjedő pénzügyi válság, és recesszió, illetve a politikai bizonytalanság miatt a helyi hadsereg ismét közbelép.
A kormány ugyanis megoldhatatlan feladat előtt áll: vagy támogatja az amerikaiak afganisztáni háborúját, és akkor lángbaborul a pastu törzsek által lakott afgán-határvidék, vagy a belső béke végett szembeszáll az USA-val, de akkor nem kap pénzügyi segélyt és a romba dőlő gazdaság miatti elégedetlenség fogja elsöpörni.
A Nyugat számára a tét óriási, Nicolas Sarkozy francia államfő nemrég „kártyavárnak” nevezte Pakisztánt. Ha itt teret nyer az iszlám radikalizmus, akkor az afganisztáni Nato-csapatok biztonságos szárazföldi utánpótlási vonalak nélkül maradnak, a lázadók pedig már eddig is támadták a hadtáp konvojokat, főleg a veszélyes üzemanyag-szállítmányokat. Ebben a helyzetben valósággá válhat az, amitől NATO-berkekben eddig is viszolyogtak: politikailag groteszk módon, az oroszoktól kellene segítséget kérni a – hátukban és egyre inkább ellenükben – fenntartott katonai jelenlét megőrzéséhez, a bezáródó afganisztáni katlanban rekedő csapatok ellátásához, netán kimenekítéséhez. Az interneten néhány hete felbukkant hírek szerint Moszkva hajlandó lenne átengedni humanitárius szállítmányokat, de fegyvert, lőszert és más hadianyagot nem. Ezen a szorult helyzeten Washington – mint a Daily Times is emlékeztet – egyre harciasabb magatartással igyekszik úrrá lenni.
Élelmiszerválság és a hatalmi játszmák
A Közép- és Közel-Keleten folyó hatalmi játszma gyökeresen új megvilágításba helyezi a globális élelmiszerdrágulást és -ellátási válságot. A Nyugat politikai, morális és szellemi erejének megtörése folytán lassan már csak az élelmezési cikkek szállítása képezi az egyetlen csatornát, amelyen keresztül ellenőrzést lehet gyakorolni olyan, kulcsfontosságú államok felett, mint Pakisztán, Egyiptom, Jordánia és több más arab ország. Az élelmiszer-piaci pszichózisra ebből a szempontból úgy is lehet tekinteni: ha nem lenne, ki kellene találni. Az adott körülmények között a katonai és a politikai stratégák számára különleges jelentéségre tett szert az egyes államok élelmiszermérlegeinek elemzése, és ellenükben foganatosítható esetleges szállítási korlátozások megtervezése.-->
