"A miniszterelnök csak egyes részleteket vett a dolgozataiba"
Az oktatási, versenyképességi és nyugdíj ügyekkel kapcsolatos kerekasztalok létrejöttét 2007 elején jelentette be a miniszterelnök. A tizenöt-húsz fős testületek feladata az állami döntések előkészítése volt.
Másfél évnyi működés után a Versenyképességi Kerekasztal (VKA) elnöke, Török Ádám úgy nyilatkozott a Magyar Narancsnak: megmondták nekik, hogy csak a technikai részletek kidolgozása a feladatuk és kizárólag nullszaldós adóreform javaslattal állhatnak elő. A kutatatás-fejlesztés és az üzleti környezet témája teljesen kimaradt a testület életéből, a technikai részleteket viszont tavaly decemberre kidolgozták. A VKA szerint az anyag nagyrészt megegyezik más, külsős szakértő szervezetek által készített tanulmányokkal, ehhez tehát "nem kellett kerekasztal." "Kétszer is egyeztettünk a miniszterelnökkel, de ő csak egyes részleteket vett figyelembe a dolgozataiban" - mondta Chikán Attila, a Corvinus Egyetem oktatója.
A Nyugdíj és Időskori Kerekasztal (NYIKA) esetében más gondok merültek fel: a szakértők már a közös munka kezdetekor sem tudtak dűlőre jutni arról, milyen kérdéseket kellene érinteniük és milyen volumenű megoldásokat kínáljanak. A felmerülő szociális kérdések és az ebből adódó politikai feszültségek miatt nehéz helyzetben van a testület, amely jelenleg egy nagyszabású társadalmi-gazdasági hatástanulmányon dolgozik. Az eredmények jövőre várhatóak, és remélhetőleg modellezik, mi történne, ha 2050-ig nem változnának a nyugdíjjal kapcsolatos szabályok.
Az előbbiekhez képest jól halad az Oktatási és Gyermeksegély Kerekasztal (OKA), amely elkészítette zöld könyvét, átgondolva az oktatás kérdéseit a születéstől az érettségiig. A kerekasztal tagjai szerint az államigazgatással kialakult jó kapcsolat és a határozatokkal történő finom nyomásgyakorlás eredményre vezetett: számos ötletüket felhasználták a minisztériumok. Igaz viszont, hogy bár egyértelművé tették, hogy az oktatás jelenlegi önkormányzati finanszírozása nem működőképes, az átalakítás jelentős érdeksérelmekkel járna, ezért valószínűleg nem is kerül rá sor.
Nem könyvelhetett el sikereket a Civil Kerekasztal. Bár létrejött a "társadalmasiasítást" célzó honlap, a beérkezett kérdésekre nem kapnak választ. Igaz, hogy nem is kérdeztek sokan, mivel a kezdeményezésről csak kevesen értesültek.
A kerekasztalok – amelyeknek több munkáját az említett akadályok ellenére is felhasználták – idén 90 millió forinttal gazdálkodhatnak, a teljes eddigi ráfordításról a Kormányszóvivői Iroda nem adott tájékoztatást.
