Romlott Magyarország korrupciós indexe - nagyot buktunk helyezésben

Hazánk továbbra is a közepesen korrupt országok közé tartozik, vesztettünk azonban régióbeli kedvező helyezésünkből. Amennyiben nem történik hatékony fellépés a korrupció ellen, Magyarország a következő években könnyen visszacsúszhat a ranglétrán.
A korrupció-érzékelési indexet (CPI) különböző felmérések összesítésével készítik évente a TI megbízásából a Passaui Egyetemen.

Magyarországot a tavalyinál valamivel korruptabbnak érzékelték a megkérdezett elemzők és üzletemberek: pontszámunk 5,3-ről 5,1-re esett vissza. Helyezésünk ennél jóval többet romlott, hiszen a 39. helyről a 47. helyre csúsztunk; az idén először, többek között Csehország is megelőzte hazánkat. A közép-európai régió volt szocialista országai közül még Észtország és Szlovénia végzett előttünk.

A CPI-ről

A CPI a „felmérések felmérése”, amely azt vizsgálja, hogy nemzetközi és helyi elemzők és üzletemberek milyen súlyosnak látják a korrupció problémáját a CPI-ban szereplő országokban. A 2008-as CPI 180 országban vizsgálja a közszférában észlelhető korrupciót. Az összetett index 14-féle szempont alapján, nullától tízig terjedő skálán osztályozza az országokat. Az alacsony pontszám jelentős, a magas csekély mértékő korrupcióra utal.

Bár az index értékének elmozdulása a módszertani hibahatár alatt van, a korrupciós trendek elemzése arra mutat, hogy Magyarország régióbeli pozíciója veszélybe kerülhet, amennyiben nem történik hatékony fellépés a korrupció ellen.

A párt- és kampányfinanszírozás átláthatatlansága és az ezzel szorosan összefüggő túlbonyolított közbeszerzési rendszer a hazai korrupció melegágya. A jogalkalmazás gyengesége, a korrupciós esetekre kiszabott enyhe szankciók erősítik azt a feltételezést, hogy a korrupt magatartás, ügyintézés és üzletvitel nem kockázatos Magyarországon. A szoros személyi és kapcsolati hálókon keresztül megvalósított korrupt tranzakciók a gazdasági növekedés gátjává váltak.

A korrupció visszaszorítása jelentősen elősegíti a gazdasági növekedést. A korrupció érzékelési index módszertanáért felelős Johann Graf Lambsdorff kutatásai azt bizonyítják, hogy azokban az országokban, ahol a CPI értéke 1 ponttal nőtt, a GDP 0,5%-ával nőtt a külföldi tőkebeáramlás és 4%-kal az átlagjövedelem.

A korrupció megfékezéséhez elkötelezett politikusokra, üzletemberekre és állampolgárokra van szükség, akik megértik, hogy a tisztességes ügyvitel mindannyiunk érdekét szolgálja. A Transparency International keresi azokat a cégeket, amelyek, mint az integritás szigetei, vállalják a korrupciómentes mőködést, példát mutatva versenytársaik és a politikai elit számára.

Nemzetközi vonatkozásban a 2008-as index a szegénység és a korrupció közötti végzetes kapcsolatra hívja fel a figyelmet. "A legszegényebb országokban a korrupció élet-halál kérdése lehet, amikor ivóvízhez, vagy orvosi ellátáshoz jutás forog kockán” - mondta Huguette Labelle, a Transparency International nemzetközi korrupcióellenes szervezet elnöke.

A lista élén az örök első Finnország 0,4 pontos visszaeséssel az ötödik helyre csúszott, míg 9,3 ponttal Svédország is felzárkózott a tavaly első Dánia és Új-Zéland mellé. İket közvetlenül Szingapúr követi, 9,2 ponttal. A lista legvégén Szomália áll, 1 ponttal, és az 1,3 pontot elérı Irak és Mianmar nem sokkal előzi meg.

Jelentős javulást ért el Albánia, Ciprus, Grúzia, Mauritius, Nigéria, Omán, Katar, Dél-Korea, Tonga és Törökország. Ugyanakkor Bulgáriában, Burundiban és a Maldív-szigeteken komolyan romlott a korrupció-érzékelési mutató. Az index eredményei azt mutatják, hogy a legtehetősebb országok felügyeleti mechanizmusai is veszélyben vannak, hiszen jelentős visszaesést figyelhetünk meg 2007-hez képest Norvégiában és az Egyesült Királyságban. A gazdagabb európai országok visszaesése főként a külföldön kötött üzletek és a politikai finanszírozás körüli korrupciós jelenségeknek köszönhetı.

A korrupció megfékezése erős felügyeletet igényel a törvényhozó és a végrehajtó hatalomtól.

Csak következetes és szigorú jogalkalmazás, független média és aktív civil társadalom mellett valósulhat meg.

Ennek ellenére, mintha a magyarországi nagyvállalati vezetők alábecsülnék a problémát, vagy nem kívánnának szembenézni azzal. Bár a korrupció jelenléte a hazai üzleti életben nyilvánvaló, és a közbeszéd tárgyát képezi, az Ernst & Young legújabb, a Vesztegetés és Korrupció Gyakorlatáról szóló felmérése szerint, a megkérdezett nagyvállalati vezetők 62 százaléka egyáltalán nem tartja elterjedtnek a vesztegetést és korrupciót üzleti tevékenységük során, és 78 százalékuk biztosan állítja, nem volt ilyen vállalatánál az elmúlt évek során. A világ korrupciós térképe -->