A magyar GDP 15 százaléka fekete
A rejtett gazdaság további visszaszorítása kulcskérdéssé vált a recesszióesélyes 2009. év küszöbén, és ehhez számos tanulsággal szolgálnak az ECOSTAT kutatásai is. Az intézet Gazdaságmodellező Műhelye és a KSH közösen számszerűsítette a rejtett gazdaság GDP-hez mért arányát az Eurostat által kidolgozott új módszerek szerint. Elsősorban a makroadatok közötti indokolatlan eltérések alapján vontak le következtetéseket a nem megfigyelt gazdaság méretére vonatkozóan, a kérdőíves felméréseket csak kiegészítő eszköznek tekintették. A számítások eredményei szerint a nem megfigyelt gazdasági tevékenységek a teljes GDP 15 százalékát teszik ki, és a nem megfigyelt rész több mint fele a vállalati számviteli torzításokból adódik.
Az ECOSTAT 2007-re és 2008 első fél évére a már ismertté vált államháztartási tényadatok alapján becsülte meg a fehéredés hatását. Arra keresték a választ, hogy mi volt az oka, illetve menynyiben tudható be a fehéredésnek az, hogy a költségvetési törvényben szereplő egyes bevételi elő-irányzatok (főként a keresetekhez kapcsolódó adó- és járulékbevételek) jelentősen túlteljesültek.
A vizsgálat során az államháztartási előirányzatot korrigálták a szakértők olyan tényezőkkel, amelyek a tényleges bevételek megváltozását okozták. Ezek az eltérések vagy a Pénzügyminisztérium becslésekor feltételezett és a végül megvalósult makropálya közti eltérésből, vagy olyan intézkedések hatásából adódnak, amelyeket a költségvetési tervezet elfogadásakor még nem tudtak előre. Ezt a korrigált számot hasonlították össze a szakértők a tényleges adatokkal, és ezek különbségét tulajdonították a fehéredés bevételek terén megjelent hatásának. Ez tükrözi, hogy a ténylegesen befolyt adók és járulékok mennyivel nagyobbak annál, mint ha azóta nem történtek volna olyan események, amelyek a költségvetési bevételeket megnövelték. Utóbbi azt jelenti, hogy a gazdaságpolitikai intézkedések hatására a gazdaság szereplőinek egy része úgy dönt, hogy az adott körülmények között érdemesebb tevékenységét a legális gazdaságban folytatni. Az elemzést az öt legjelentősebb költségvetési tételre, a személyi jövedelemadóra, a társadalombiztosítási járulékbevételre, a jövedéki, a társasági és az általános forgalmi adóra végezték el. Az eredmények alapján 2007-re az szja esetében 29 milliárd forint, míg a társadalombiztosítási járuléknál közel 47 milliárd forint fehéredésből adódó bevételi többlet mutatható ki.
A 2008. évi hatásokat csak az éves tényadatok alapján lehet majd reálisan becsülni, mivel az államháztartásra csak éves elő-irányzatok vannak (a „féléves tervszámokat” az előző éves tényalakulással arányosítva határozták meg). Az idén egyszeri hatásokból adódó bevételi többletet nem tudtak a szakértők elkülöníteni. A becslések szerint bevételi többlet csak az szja és járulékok esetében mutatható ki, ennek értéke mintegy 33 milliárd forint. A fenti többlet azonban csak az államháztartásba eleve be nem tervezett fehéredés feletti összeget jelenti, a betervezett fehéredés mértékéről egyelőre nem áll rendelkezésre elegendő információ.
Az eredmények bizonyítják, hogy a gazdaság kifehérítését célzó intézkedéseknek érezhető hatásuk volt az elmúlt két évben, de újabb intézkedések nélkül a fehéredés lendülete várhatóan alábbhagyna. Jelenleg számos elképzelés van, amelyeket a fehéredés szempontjából hasznosnak tartanak az ECOSTAT szakértői. Ilyen például az, hogy lakás-korszerűsítéshez csak számlák mellett lehessen állami támogatásokat igénybe venni, illetve az, hogy a tervek szerint a lakásfelújításokhoz igényelt munkák ellenértékét az adóból le lehet írni, ehhez szintén szükségesek lesznek a számlák. A további fehéredést szolgálhatják a korrupció csökkentését célzó lépések is.
Ezek az intézkedések hasznosak, de elengedhetetlen a feketegazdaságból származó jövedelmek felhasználhatóságának korlátozása is. A vagyonosodási vizsgálatok már ez irányba mutatnak, és hatékony eszköznek bizonyultak. Ha általános az egyének vagyoni helyzetének nyomonkövethetősége, ellenőrizhető a bevallott jövedelmekkel való összhang, akkor nagyon nehéz nagyobb mértékű rejtett jövedelmek eltitkolása, mivel még a luxusszintű folyó fogyasztásnak is megvan a felső korlátja, a pénzügyi, illetve az ingatlan jellegű befektetések viszont ellenőrizhetők. A teljes körű és általános vagyonbevallást elvetette az Alkotmánybíróság 1993-ban, de 15 évvel később mégis úgy ítélik meg a szakértők, hogy a gazdaság kifehérítésének leghatékonyabb eszköze a jövőben a jelenleginél jóval szélesebb körű vagyonnyilvántartás kialakítása lenne – természetesen a megfelelő jogi háttérrel. VG
