A pénz az ágazgaté lesz
Folyamatosan jogalkotási kényszerben van az ágazat, bár az 1997-ben hozott egészségügyi törvények alapvető karakterén nem kíván változtatni a kormány, csupán a megváltozott körülményekhez igazítja azokat – mondta előadásában Kökény Mihály, a parlament egészségügyi bizottságának szocialista elnöke. A 2006-ban hozott reformtörvényeket sem helyezik hatályon kívül, csupán a szükséges változtatásokra kerül sor ezeknél is.
Továbbra is érvényben marad tehát az egészségbiztosítás felügyeletéről, az egészségügyben működő szakmai kamarákról, a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátásról, valamint az egészségügy fejlesztéséről szóló jogszabály.
Ám az egészségügy átalakításának folyamatát befolyásoló külső tényezőket a jogalkotók sem hagyhatják figyelmen kívül. Így a kormány tudomásul vette, hogy a tavaszi népszavazás eltörölte a kórházi napi- és a vizitdíjat, s lekerült a napirendről az egészségbiztosítási reformtörvény is.
Az Alkotmánybíróság (AB) döntött az egészségügy fejlesztéséről szóló törvény egyes részeinek, valamint a gyógyszer-gazdaságossági törvénynek a gyógyszer-ismertetői díjra vonatkozó egyes rendelkezéseinek hatályon kívül helyezéséről. A kormány mindkét kérdésben benyújtotta az új szabályozási javaslatát az Országgyűléshez. Az egészségügyi törvény módosítása azért szükséges, mert a kapacitásokról szóló törvény a 2006. decemberi szinten zárolta a kórházi és szakrendelői ágy- és óraszámot. Ám a szerkezetátalakítás miatt ezen változtatni kell. Az intézményi kapacitásokat a szükségletekhez kell igazítani, s az egészségpénztárnak ott és olyan ellátást kell finanszírozni, ahol arra szükség van, s ahol azt magas színvonalon kínálják. A tartósan kihasználatlan kapacitásokat folyamatosan vizsgálni szükséges, s lehetővé kell tenni, hogy a gyógyítási protokollok és az eljárásrendek nem megfelelő teljesítése esetén az egészségbiztosító módosíthat a finanszírozási szerződéseken, s az ellátási feladatot más, súlyponti vagy országos intézménynek adhatja át. A területi ellátási kötelezettséget kiterjesztik a járóbeteg-szakellátásra is. A gyógyszer-gazdaságossági törvénynek a tb gyógyszer-költségvetési egyensúlyát biztosító elemei nem módosulhatnak – jelentette ki Kökény Mihály.
A jövő évi büdzsétervet a korlátok és kényszerek törvényének, de akár a stabilizáció költségvetésének is lehetne nevezni – fogalmazott az elnök. Úgy látja: a mostani lehetőségekhez képest nem romlik az ágazat pénzügyi helyzete, ám a közalkalmazottaknak járó 13. havi bér és a bérbefagyasztás valószínűleg az egészségügyet sem kerüli el. Hangsúlyozta: a szigorítások nem érintik az ágazat kiadási oldalát, s még hátravannak különféle egyeztetések, hogy minél jobb pozíciót harcoljon ki magának az egészségügy.
Mivel sokan firtatják, mi lesz az Egészségbiztosítási Alap múlt évi 21, s az idén várható 60 milliárd forintos szufficitjével, Kökény Mihály igyekezett választ adni. Úgy fogalmazott: a tavalyi megtakarítást csak egészségügyi célra lehet felhasználni, annak ideje a stabilizáció függvénye, csakúgy, mint az idei szufficité.
„Abban egyetértünk, hogy az egészségügy modernizálása választási ciklusokon túlnyúló programot igényel” – szögezte le, s hozzátette: indokolt újragondolni a köz- és magánfelelősség viszonyát, az önkormányzatok ellátási kötelezettségét, kórházfelfogásunkat és összességében az egészségügy nemzetgazdasági szerepét. Indokolt egy nemzeti egészségügyi csúcs összehívása, amelytől elsősorban az várható, hogy konszenzuson alapuló stratégiai kezdeményezéseket tegyen az egészségügy átalakítására. Közel húsz éve a nemzeti közmegegyezés várólistáján szerepel az egészségügy kérdése – jelentette ki az elnök. VG
