Az ágazatot sem kíméli a hitelválság
Nem leszek gyáva, a pénzügyi válságra és a várható gazdasági recesszióra való tekintettel valamennyiünk érdekében azt mondom, amit kell – kezdte határozott kijelentéssel előadását Vojnik Mária, az Egészségügyi Minisztérium államtitkára. A konferencia záró előadását tartva reflektált az ott elhangzott véleményekre és javaslatokra, sok esetben vitatkozva azokkal. Aki úgy véli, hogy a világtól elkülönülten élünk, s hogy az egészségügyet nem érinti a válság, hogy az ágazatba dőlni fog a pénz, az rosszul hiszi. Jobb, ha tisztában vagyunk a lehetőségeinkkel, azokat a forrásokat használhatjuk csak föl – az eddiginél hatékonyabban –, amelyek a rendelkezésünkre állnak – tette hozzá.
Az európai uniós források a hazai önrészfizetéssel elégségesek ahhoz, hogy a prioritásoknak megfelelően jusson pénz a humánerőforrás pótlására, képzésére, a népegészségügyi és a kiemelt szakmai programokra. Ezek a források korszerűbb betegellátást, költséghatékonyabb gyógyítást tesznek lehetővé, ám ehhez közmegegyezésre lenne szükség.
A kormány egészségpolitikájának a célja a társadalom egészségi állapotának a javítása, illetve az egészségben eltöltött életévek számának növelése, az ellátórendszert jellemző területi egyenlőtlenségek fokozatos felszámolása.
Ám a kormány szándéka nem mellőzheti az egyének felelősségét saját egészségük megóvása terén – jelentette ki az államtitkár asszony, majd sorolta a felelősnek kevésbé mondható tényeket: a felnőtt férfiak 41, a nők 26 százaléka dohányzik, s ennek következtében 28 ezer ember hal meg évente. A felnőtt lakosság 33 százaléka túlsúlyos, 20 százaléka elhízott. Még a 10 százalékuk sem mozog, sportol heti rendszerességgel, alkoholbetegséggel a nők 3 százaléka küzd, a férfiak 18 százaléka nagyivó. Divattá kell tenni az egészséget és az egészségtudatos magatartást, kiemelt feladatként intézményes keretek közé szükséges vinni az iskolai egészségfejlesztést, javítani kell a szűrések hatékonyságát, s változtatni szükséges az egészségügyi dolgozók szemléletén is, hiszen hitelesnek kell lennünk.
Az uniós forrásokból jut pénz a tudományos alapokon nyugvó egészségfejlesztési alapismeretek oktatására is – mondta Vojnik Mária. El kell készíteni a közoktatási egészségfejlesztési tananyagot, akkreditálni a felsőoktatásban és a felnőttképzésben alkalmazandó egészségfejlesztési alapismereti tananyagokat. Szemléletformáló programokra is szükség van, amelyek a már említett egészségkockázati tényezők csökkentését célozzák meg egyéni, közösségi és társadalmi szinten.
A nemzeti szakmai programok támogatására a 2007–08. évi akciótervben tervezett forrás 6 milliárd forint, a programokat a jövő év első negyedében indítanák.
A tervezett népegészségügyi program célja, hogy 2013-ra legyen három évvel hosszabb a születéskor várható élettartam Magyarországon. Kiemelten támogatják a főbb betegségek, sérülések, halálokok gyakoriságának csökkentését, az ezekkel járó szenvedés mérséklését.
A Nemzeti rákellenes program az elsődleges és másodlagos megelőzésre összpontosít, hiszen a betegség korai felismerése biztató a gyógyítás szempontjából. Ennek érdekében kerül sor az onkológiai ellátórendszer szerkezeti fejlesztésére, a diagnosztika és a gyógyítás infrastrukturális fejlesztésére, a gondozási tevékenység bővítésére, valamint a képzés, a minőségfejlesztés, az információs rendszer fejlesztésére. Kiemelt projekt a Szív- és érrendszeri betegségek megelőzésének és gyógyításának nemzeti programja. Ennek során fontos a népesség egészségi állapotának a felmérése, a különféle kardiovaszkuláris betegségek megelőzése, a korai felismerés, a diagnosztika korszerűsítése, strukturális változtatások az ellátórendszerben, a rehabilitáció fejlesztése, a képzés, valamint a betegségek monitorozása. Kiemelten kezelik a gyermekek fejlődését követő, értékelő és segítő egészségügyi intézményrendszerekben jelenleg használatos adatfelvételi eljárásokat, szükséges az egységes adatfelvétel és -feldolgozás informatikai hátterének a kialakítása. A Közös kincsünk a gyermek népegészségügyi program célja a koraszülés, a fejlődési rendellenességek megelőzése, az iskola-, ifjúság- és egészségügy-fejlesztés.
Vojnik Mária elismeri a szakemberhiányt, ám arra kérte az ágazati érdekképviseleteket: ha igazán aggódnak a magyar betegek ellátásáért, ne szervezzenek külföldi munkavállalási lehetőséget az orvosoknak, szakdolgozóknak. Nem lehet, hogy páros napokon aggódunk a magyar betegekért, páratlanokon pedig külföldre szervezzük a munkaerőt – jegyezte meg az államtitkár.
A képzési programokról szólva elmondta: az újonnan létrejövő, illetve az átalakítás során megváltozott humánerőforrás-kompetenciákat biztosító képzések, átképzések, továbbképzések támogatása a járó- és fekvőbeteg-intézmények, otthoni szakellátást nyújtó és alapellátási szolgálatok számára már biztosított, és a jövőben is juttatnak pénzt erre. Ám az adó- és járulékforintokat optimálisan szükséges felhasználni.
A kormányprogram számol az egészségügyi ellátórendszer szerkezetátalakítása következtében felszabaduló humánerőforrás-kapacitások ágazatban tartásával, ennek érdekében 3 milliárd forintos foglalkoztatáspolitikai, letelepedési és átképzési támogatást biztosít az egészségügynek.
Az eredeti költségvetési tervben 27 milliárd forint többletforrást szánt a kormány az egészségügyi dolgozók bérére, de az időközben kirobbant pénzügyi válság átszabta a terveket. Ám a szaktárca mindent megtesz annak érdekében, hogy minden lehetséges forintot megszerezzen – mondta az államtitkár. Azonban felhívta a kórházi menedzsment és a tulajdonos önkormányzatok figyelmét arra, hogy a hosszú évek alatt felhalmozott kórházi adósságot a kormány nem tudja konszolidálni. Aki többletforrást kér, az forrásátcsoportosítást követel – tette hozzá. VG
