Folytatódó fejlesztések
Biztosra veszi az egészségügyi miniszter, hogy a parlament előtt lévő költségvetési tervhez benyújtott módosító indítványok javítják az ágazat pozícióját, ám azt senki nem gondolhatja, hogy a jelenlegi pénzügyi válság nem érinti az egészségügyet – mondta Székely Tamás a Világgazdaság múlt heti egészségügyi konferenciáján. A több mint 220 résztvevőt arról biztosította, hogy a kormány – a lehetőségeihez képest – kiemelten kezeli az ágazatot, szándékát az első költségvetési terv is igazolja, ebben 7,5 százalékos növekménnyel számolt a gyógyító-megelőző kasszában. Ám a jelenlegi helyzetben számolni kell a foglalkoztatás, a bérek csökkenésével és a fogyasztás visszaesésével, ez az Egészségbiztosítási Alap bevételét jelentő tb-járulékot és adókat is visszaveti.
Az ágazat humánerőforrásáról szólva hangsúlyozta: a mára kialakult szakdolgozói hiányon úgy is lehetne segíteni, hogy a szakképzett nővérek mellett segédápolókat alkalmaznának. Erről tárgyalni kíván a munkaügyi miniszter asszonnyal, s fölveti: közmunkásként lehetne alkalmazni az egészségügyben az állástalanokat, akik például beteghordóként, segédápolóként dolgozhatnának, hiszen e feladatokat ma sok helyen képzett személyzet végzi.
A kormány eredeti egészségügyi programja nem változott, az esélyegyenlőségen és a szükségleteken alapuló ellátás kialakítása a cél. Ezt erősítette meg az ez év júliusában elfogadott, majd a több hónapos társadalmi vitában kiegészített Biztonság és partnerség program, amely 2010-ig határozta meg az ágazat feladatait.
Ezek: a társadalom egészségi állapotának, a biztosítottak egészségének javítása, az egészségügyi ellátórendszert jellemző területi egyenlőtlenségek fokozatos felszámolása, az egészségügyi szolgáltatók felelősebb és rugalmasabb gazdálkodási feltételeinek kialakítása, a humánerőforrás fejlesztése, az egészségbiztosító biztosítói szerepének megerősítése s az egészségbiztosítási forrásokkal való gazdálkodás és szolgáltatásvásárlás felelősségének, szabadságának kiterjesztése. Folytatják azokat a nemzeti szakmai programokat, amelyek a lakosság egészségi állapotának figyelembevételével készültek. S mivel a megbetegedések és a halálozások között első helyen állnak a keringési bajok és a daganatos megbetegedések, e szakterületek kerültek az egészségpolitika homlokterébe, ezeket preferálják az európai uniós források felhasználásakor.
Rövid távon érrendszeri központokat hoznak létre, megtervezik az epidemiológiai adatbázisok és regiszterek kialakítását, az országos egészségmonitorozási rendszert. Hiszen az ellátórendszer fejlesztése a valid megbetegedési adatokra épülhet. A középtávú programok sorában kiemelkedő az alap-, a szakellátás, a sürgősségi és az aktív fekvőbeteg-ellátás fejlesztése és a rehabilitáció integrációja. A jelenleginél sokkal jobban ki kell használni a fejlett egészségügyi technológiákat, hiszen például a telemedicinális és az informatikai eszközök alkalmazásával jelentős számú munkaerő pótolható – véli Székely Tamás, aki arról is beszélt, hogy a betegségek megelőzésére is jelentős forrásokat szánnak, e munkában a kormányzat számol a civilszervezetek egészségmegőrzést, egészségnevelést segítő tevékenységével, erre ugyancsak jut pénz az uniós forrásokból. A sürgős ellátásra szorulók megmentése érdekében ismét előveszik a laikus elsősegélynyújtásban lévő lehetőségeket. Emberek életét lehetne megmenteni ugyanis a felkészült laikusok segítségével, akik a mentők kiérkezéséig elláthatnák a váratlanul bajba jutottakat.
A miniszter konkrét fejlesztésekről is beszélt. Elmondta, hogy az Új Magyarország fejlesztési tervből 11,5 milliárd forint jut a mentés fejlesztésére. Ez a munka gőzerővel halad, eredményeként 225-re bővült a mentőállomások száma, megújul a mentőgépkocsipark, amelyen belül a betegek – kórházakhoz hasonló – intenzív ellátására is alkalmas autókat állítanak forgalomba. Ez év végére teljes lesz a légi mentés azzal, hogy várhatóan átadják a szentesi bázist. A 11,5 milliárdból egyébként 4,1 milliárd forintot fordítottak a mentésirányítás korszerűsítésére. Húszmilliárd forint uniós forrást használnak föl 2007–2013 között a kórházak sürgősségi egységeinek fejlesztésére. Az első ütemben kiírt 8,8 milliárdos pályázat lezárult, ám még ebben az évben kiírják az 1,2 milliárd keretösszegű sürgősségi informatikai pályázatot.
Megkezdték a háziorvosi rendszer finanszírozásának átalakítását annak érdekében, hogy a doktorok valódi „egészségmenedzserekké” váljanak. A nyáron elfogadott kormányhatározattal anyagilag is jobban járnak a szakképzett orvosok, és díjazzák azok munkáját, akik a körzetükben élők egészségmegőrzésében, szűrésében, gondozásában is jeleskednek. Ám ez a szakma egyelőre nem vonzó, tartósan betöltetlen mintegy száz praxis, ezt foglalkoztatási és letelepedési támogatással, a jobb technikai feltételek és informatikai fejlesztésekhez nyújtandó uniós pénzzel, praxisösszevonással kívánják megoldani.
Júniusban lezárult a szakrendelőknek kiírt uniós pályázat, amely során 13,9 milliárd forinthoz juthattak a kistérségekben az ezt az ellátást fejlesztő önkormányzatok. Az összegből 16 „zöldmezős” kistérségi járóbeteg-szakellátási központ alakulhat a hátrányos helyzetű körzetekben, s 8-9 új pályázót várnak még. A szaktárca 7 aktív ellátást nem végző kórház kiemelt járóbeteg-ellátó központtá alakítását támogatta, s további 4-6 ilyen pályázó juthat forráshoz, valamint 30-60 rendelőintézet korszerűsítése oldható meg. Pontosan meghatározzák a súlyponti kórházak feladatait, kompetenciáit – 24 órás sokszakmás ügyelet működtetése –, s 75 milliárd forintot osztottak szét az egészségügyi pólusok fejlesztésére kiírt pályázaton. Ezek a pólusok a regionális betegellátás csúcsintézményei lesznek, köztük az orvostudományi egyetemek és jól felszerelt súlyponti kórházak. A rehabilitáció és az ápolás szakmai feltételeinek, eszköz- és szakember-ellátottságának javítására 2009–10 között 13,5 milliárdot szánnak, s prioritást kap a kórházi bennfekvést kiváltó, költséghatékony egynapos sebészeti és a nappali kórházi ellátás.
Kiigazítják a beutalási rendet, megváltoztatják a kórházaknak engedélyezett gyógyítási teljesítményvolumen-korlátot, és felülvizsgálják az intézmények gyógyítótevékenységéhez előírt minimumfeltételeket. A gyógyításfinanszírozási rendszert tevékenységalapúvá formálják, az intézményekben egyre inkább a feladat-, az eredmény-, a minőségorientált elemek jelennek majd meg a tb-től kapott bevételekben, s ismét hangsúlyossá válik a progresszivitás annak érdekében, hogy minden beteg a megfelelő szinten gyógyuljon – mondta Székely Tamás. VG
