Kockáztatnak a magyar vállalkozások
Jogkövetés. Részben adóelkerüléssel realizálja nyereségét a magyar kis- és középvállalkozások számottevő része, még akkor is, ha egy adóhatósági ellenőrzés esetén az utólag befizetendő közterhek és bírságok mértéke tetemes lehet – vélekedik Gerendy Zoltán, a BDO Forte könyvvizsgáló, adó- és pénzügyi tanácsadó cég ügyvezető partnere. Szavait az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) legújabb, októberi kimutatása is alátámasztja. Az APEH-adatok szerint az év első kilenc hónapjában a revizorok megközelítőleg 376 milliárd forintnyi nettó adókülönbözetet állapítottak meg, vagyis ennyi adót és járulékot nem fizettek be az állam kasszájába a magánszemélyek és a vállalkozások. Az összesen 313 milliárdot közelítő áfakülönbözet az összes adótartozás több mint 80 százaléka.
Az adóhatóság tájékoztatása szerint a legjelentősebb károkat az áfafizetési kötelezettségek minimalizálására irányuló törekvések, valamint a lánc- és körbeszámlázások testesítik meg. Ez utóbbi ügyeskedések gyakran határokon átívelő ügyleteket takarnak. Az általános forgalmi adó minimalizálásának és a körbeszámlázásoknak az ellenőrzése tavaly összesen 87,6 milliárd, 2008 első kilenc hónapjában pedig már 117,3 milliárd forintot hozott az állam konyhájára.
Tipikus, a magyar magántulajdonban lévő cégekre jellemző jelenség az is, hogy folyamatosan emelkedik a tulajdonosoknak nyújtott kölcsönök öszszege, még annak tudatában is, hogy ezzel sok esetben a magánszemély tulajdonosok vagy éppen a kölcsönadók vagyonvizsgálatához szolgáltatnak muníciót az adóhatóságnak. Ez azoknál a vállalkozásoknál fordul elő különösen gyakran, ahol a menedzsment és a tulajdonos ugyanaz a személy – mutat rá Gerendy Zoltán. Meggyőződése, hogy ez a pénzügyi megoldás az esetek jelentős részében rejtett osztalékfelvételt takar.
A társaság nyereségét a tulajdonosok és a vezetők sokszor anya-leány kapcsolatban lévő cégek közötti számlázások segítségével igyekeznek eltüntetni. Ilyenkor az egyik cég olyan számlát bocsát ki a másik számára, amely nem felel meg a
piaci viszonyoknak. Ha a külföldön működő anyavállalat magasabb áron számlázza a szolgáltatását a magyar leányának, mint a teljesítés tényleges értéke, akkor ezzel lefaragható a honi társaságnál mutatkozó nyereség. Az APEH az utóbbi időben ugyanakkor különös figyelemmel kíséri ezeket az akciókat is. Amennyiben pedig a cégen számon kérik a szokásos piaci árat, el kell végezni az adóalap korrekcióját, ez pedig már jelentős adózási, és néha bizony likviditási kockázatokat is hordoz. Arról már nem is beszélve, hogy ha a vállalkozás nem képes bemutatni a revizoroknak a transzferárak képzéséről szóló nyilvántartásokat, az APEH akár kétmillió forintos bírságot is kiróhat a vállalkozásra, mégpedig nyilvántartásonként. Fontos megjegyezni, hogy ha a szerződés, a számla és a teljesítési igazolás között nincs meg az összhang, akkor az APEH szemében máris gyanússá válik az ügylet, és akár a gazdasági esemény valódiságát is megkérdőjelezhetik a revizorok – véli Gerendy Zoltán.
Az éremnek ugyanakkor ez esetben is két oldala van. Az adószabályozás önmagában is többféle kockázatot rejt magában Magyarországon, az adómódosításokat ugyanis nem lehet előre kiszámítani, és a szabályok sokszor távolról sem nevezhetők egyértelműnek – fogalmaz a BDO Forte vezetője. Hozzáteszi: Magyarországon rendszeres, hogy évről évre olyan jogszabályi változásokat is bevezetnek, majd néhány hónap után javítanak, amelyeket más EU-tagállamokban egy évvel korábbi kihirdetés és oktatás előz meg. Nem meglepő, hogy az
unióban nálunk az egyik legnagyobb az adókkal kapcsolatos adminisztráció költsége, és ez egyben jelentős elvonásokkal is párosul. KR
