Kirendelt védőnek lenni hosszú időn át majdhogynem büntetéssel egyenértékű kötelezettség volt a legtöbb ügyvéd számára. Nincstelen gyanúsítottak jogait képviselni az állam által fizetett minimális óradíjért - aligha találunk olyan embert, aki annak idején erre gondolva lépett volna ügyvédi pályára.
Az idők azonban változnak: Borsod megyében idén több mint kétszáz ügyvéd kérte, hogy az ügyeleti listára kerüljön. Így már ma tudni lehet, hogy például július 29-én kit hívnak majd a rendőrök Mezőkövesden, Miskolcon vagy Sátoraljaújhelyen, ha éjjel kettőkor egy rabló kihallgatásához védőt kell kirendelni. Soha ennyi ügyvéd nem állt még sorba hatósági kirendelésért - írja a Népszabadság.
A kirendelt védők óradíja tíz év alatt ezer forintról háromezerre nőtt. Ez éppen annyi, amennyiért egy egyetemista vállal korrepetálást. Eközben egy átlagos méretű panellakás adásvételéért az ügyvédek legalább százezer forintot számláznak, de öt-hat óránál többet nem dolgoznak az ügyön. Így a kirendelt védői óradíj öt-hatszorosát keresik meg.
A rendszer működésében kétségkívül vannak zavarok - fogalmaz Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke. A kisebb vidéki kamaráknál ugyanis mindenki szerepel a kirendelhető védők jegyzékében, miközben sokan szakosodnak, és ezért a büntetőügyekben nem lennének képesek a gyanúsított valóban eredményes képviseletére. Ezért előfordul, hogy a megbízást egymás között tovább kell adni. Budapesten és néhány megyében jobb a helyzet, mert olyan sok az ügyvéd, hogy a listát önkéntes jelentkezés alapján állíthatják össze. Borsodban pedig még ügyeleti renszerbe is beosztják a kirendelésre váró ügyvédeket.
A fővárosban az ötezer ügyvédből körülbelül ezren vállalnak ilyen munkát, ám közülük legfeljebb százan-kétszázan folytatnak kirendelt védői tevékenységet. Ez a másik gond, és alkalmas arra, hogy azt a látszatot keltse: a hatóságok érdekeltek abban, hogy kit bíznak meg egy-egy terhelt képviseletével.
