Többen hangsúlyozzák: a konstruktív bizalmatlansági indítványt a rendszerváltás hajnalán „nem erre” (mármint, hogy a kormánypárti képviselők alkalmazzák) találták ki, mások azt mondják, „erre” is. A konstruktív bizalmatlansági indítvány egyik eleme a bizalmatlanság a jelenlegi miniszterelnök és kormánya iránt, plusz személyi javaslat az új miniszterelnök megválasztására – fogalmazott Kolláth György alkotmányjogász.
A képviselők kezdeményezhetik, köztük a miniszterelnök is, de utóbbi egyedül nem. Véleménye szerint igazi hungarikum, hogy a jelenlegi kormányfő szervezi önmaga megbuktatását. Ő állna ugyanis annak az élén, hogy helyette más kormányozzon, és ő ígérte meg, hogy kvázi saját maga ellen és nem mellett kér „bizalmatlansági” szavazást. Ez alkotmányjogi képtelenség. Dugovics Titusz a XXI. században – tette hozzá.
Egy magát megnevezni nem kívánó alkotmányjogász megkeresésünkre azt mondta: teljesen mindegy, mi volt a jogalkotó szándéka e jogintézmény alkotmányba iktatásával. Az alaptörvény ugyanis nem korlátozza az ellenzékre a konstruktív bizalmatlansági indítvány benyújthatóságát, és nem tiltja meg, hogy azzal kormánypárti képviselők éljenek. Nincs tehát alkotmányjogi akadálya annak, hogy a szocialista frakció alkalmazza.
