Néhány évvel ezelőtt 250 ezer hektár földterület került belvíz alá. Idén közepes a belvíz kiterjedése – jelenleg az országban kb. 40 ezer hektár van víz alatt, ami körülbelül Budapest területének háromnegyedével egyenlő A WWF Magyarország szerint gazdaságosabb és hosszútávon fenntartható megoldást jelentene, ha a földhasználat a földrajzi adottságokhoz és a belvizekhez alkalmazkodna.
A belvízkárokkal leginkább jellemezhető területek korábban éppen vizes élőhelyek, árterek, lápok, mocsarak voltak, melyeket később lecsapoltak és elsősorban mezőgazdasági célok szolgálatába állítottak. Pontosan ezért a belvíz által leginkább sújtott térségek, például a Hanság, a Kis-Balaton környéke vagy az egykori Ecsedi-láp bizonyos területei nem alkalmasak a szántóföldi gazdálkodásra, hiszen a víz évről évre visszaköveteli területét.
A WWF szerint nincs értelme milliárdos költségeken vízteleníteni olyan területeket, ahol természetes módon gyűlik össze a víz, mivel így milliárdokat költünk egy magunk által feleslegesen kialakított probléma megoldására.
"Azt javasoljuk, hogy a belvízzel jobban összhangban lévő földhasználati rendszert hozzunk létre. Így a jelenlegi, belvizek által gyakran elöntött szántóföldek egy részét vizes élőhellyé, legelővé lehetne visszaalakítani, vagy célszerű lenne erdősíteni. Ezek mind olyan földhasználati módok, amelyek a nemcsak a természet, de a gazdálkodók számára is hasznot hoznak, s nemzeti aszálystratégián sem kell majd törnünk a fejünket." - mondja Figeczky Gábor, a WWF Magyarország természetvédelmi igazgatója.
