A hosszabb ideje tartó tüntetések és zavargások miatt már napok óta rendkívüli állapot van érvényben a főváros környékén. A tévé-képernyőkön világszerte látható megmozdulások miatt megcsappan a külföldi turisták száma, a befektetők pedig hagyományosan távol maradnak a rendkívüli állapotot kihirdető államoktól.
A zavarok okait elemezve a Reuters rámutat, hogy a lakosság két – egymással kibékíthetetlen – táborra szakadt. Az egyik oldalon áll az elit, benne, a királyi udvar, a hadsereg és a városi középrétegek. Az ide tartozók a saját tömegtüntetéseiken sárga ingben-pólóban jelennek meg, tavaly decemberben sikeresen megbénították a közéletet, aminek nyomán a bíróságok feloszlatták az akkori kormány mögött álló politikai pártot, a hatalomváltás után – Abhisit Vejjajiva miniszterelnök vezetése alatt – életre hívott új kabinet legitimitását ezért sokan megkérdőjelezik.
A szemben lévő oldalon a vidéki nincstelenek óriási tömegei állnak, amelyek nevében a 2000-es választásokon hatalomba jutott – a populistának tartott – Thaksin Shinawatra. Őt ugyan sikerült puccsal meneszteni, a lakosság egy jelentős hányada azonban továbbra is szilárdan kiáll mellette, a mostani „vörösinges” tüntetéseket eme tábor művének tekintik.
A megmozdulások fő célja az idő előtti választások kiírása, ami azonban – mint a Reuters által megszólaltatott elemzők rámutatnak – aligha tudna tartós rendezéshez vezetni, mert utána „sárgainges” tüntetésekkel bénítanák meg egy megalakuló, új kormány tevékenységét. A lakosságot újra egyesíteni képes, kompromisszumos jelölt felbukkanására ez idő tájt aligha van esély.
A hanyatlás és a destabilizálódás jelei láttán az S&P leminősítette az ország – helyi valutában meglévő – adósságát, és a kilátásokat negatív várakozásra állította be. A stabilizáció egyik záloga a királyi család lehetne, mert az uralkodó személyét és szerepét mindegyik táborban tiszteletben tartják. A király azonban 81 éves és beteges, a trónörökös iránti lakossági lojalitást pedig kétségesnek tartják.
