Az egész beszédben érezhető volt egy fontos megkülönböztetés: Obama igyekezett elválasztani az erőszakot az iszlám vallástól. "Az iszlám nem maga a probléma a radikalizmus elleni harcban, hanem egy fontos része a béke kiterjesztésének" - idézi az USA-elnököt a Politico.
Már maga ez a gondolat felkorbácsolja az amerikai republikánusok érzelmeit, de saját pártján belül is sokakét, mindenekelőtt azoknál, akik Izrael erős támogatói. Utóbbihoz hozzájárulhatott az a gondolata is, amikor a palesztinok helyzetét a korábbi afrikai rabszolgákéhoz, illetve a dél-afrikai apartheid rendszer áldozataiéhoz hasonlította.
Egyben azt is kiemelte, hogy - üzenve Ahmadinedzsád iráni elnöknek - fel kell hagyni a holokauszt és Izrael létjogosultságának tagadásával, és el kell ismerni a a "6 millió zsidó meggyilkolásának" tényét.
Beszédében - első amerikai elnökként - elismerte az USA korábbi "szerepét egy demokratikusan megválasztott iráni kormány megbuktatásában", a Mohammed Massadegh elleni 1953-as puccs során. Ugyancsak elmondta, hogy az Egyesült Államok túlreagálta a szeptember 11-i terrortámadásokat. "A kiprovokált félelem és harag teljesen érthető volt, de ez bizonyos esetekben ahhoz vezetett, hogy elveinkkel ellentétesen cselekedjünk." Az elnök egyben utalt a guantanamói fogolytábor bezárására és a kínvallatás betiltására.
A konzervatívok igen hevesen támadják Obamát "bocsánatkérő turnéja" miatt. John Bolton, aki a George W. Bush kormány alatt az USA-ENSZ nagykövete volt, kiemelte: ez ismét egy "előbb-vádold-Amerikát" (blame-America-first) pillanata volt Obamának.
