Euroszkeptikus támadás

Akkor is népszavazást kell rendezni Nagy-Britanniában a lisszaboni szerződés egyes fontos pontjairól, ha minden tagállam ratifikálja azt – vetette fel a londoni főpolgármester. Boris Johnson ötletét a brit konzervatív párt nem csekély része támogatja, és könynyen lehet, hogy a jövő tavaszszal esedékes parlamenti választások után London akár a nagy nehezen elfogadott reformszerződés újratárgyalását is felveti. A ratifikáció eközben továbbra is kérdéses Csehországban, ahol az alkotmánybíróság vizsgálja a nemrég benyújtott képviselői kérdéseket, illetve Lengyelországban, ahol még hiányzik a szerződésről Lech Kaczynski elnök aláírása.

A Johnson által említett kulcsfontosságú pontok közé tartoznak a lisszaboni szerződéssel létrejövő új uniós tisztségek, így a tanács állandó elnökének, illetve a jelenlegi külpolitikai főképviselőinek és az illetékes európai bizottsági portfóliók összevonását jelentő uniós „külügyminiszternek” a posztja. A londoni főpolgármester azzal indokolta felvetését, hogy abszurd lenne, ha a szigetország választói nem mondhatnának véleményt arról az EU-elnöki tisztségről, amelyre éppen volt kormányfőjük, Tony Blair látszik a leginkább esélyesnek. Akkor is lehetséges egy ilyen referendum, ha az új brit kormány megalakulásáig hatályba lép a lisszaboni szerződés – véli Boris Johnson.

A toryk elnöke, David Cameron továbbra sem foglalt egyértelműen állást a referendum ügyében, ám kiszemelt külügyminisztere, William Hague mindent megtesz azért, hogy lebeszélje a francia és a német kormányt Tony Blair támogatásáról. Szerinte ez csak rontaná a szigetországban a liszszaboni szerződés megítélését, hiszen Blair pártjának népszerűsége nagyon alacsony.

Hague ebben a kérdésben az euroszkepticizmussal korántsem vádolható Jean-Claude Juncker támogatására is számíthat. A saját EU-elnöki ambícióit csekély esélyei ellenére sem feladó luxemburgi kormányfő hangoztatja, hogy Blair megválasztása a kis tagállamok érdekeinek eltiprását jelentené. Elemzők a harcias nyilatkozatok dacára nem adnak sok esélyt annak, hogy a brit konzervatívok befolyásolni tudják az uniós intézményi reform sorsát. Ha a következő londoni kormány – esetleg egy népszavazással a háta mögött – felvetné a lisszaboni paktum részleges újratárgyalását, akkor már egy erről szóló kormányközi konferencia összehívásához is legalább 13 tagállam támogatására lenne szüksége. Mivel erre vagy pláne a szerződés egyhangú módosítására semmi esély sincsen, Cameron legfeljebb Nagy-Britannia költségvetési befizetéseinek szabotálásával vagy Horvátország és Izland felvételének blokkolásával próbálkozhat. Egy ilyen kemény konfrontáció helyett azonban a toryk alighanem kénytelenek lesznek megelégedni valamiféle látszatgyőzelemmel, például egy a szociálpolitikai szubszidiaritás elvét rögzítő – jogi következményekkel azonban nem járó – uniós nyilatkozattal.

FT.com, The Times, BBC, EUobserver

A német kormány egyes lapértesülések szerint Wolfgang Schauble belügyminisztert szeretné belobbizni a posztra, mások azonban úgy tudják, hogy inkább a veterán német konzervatív EP-vezető, Elmar Brok számára igyekeznek kijárni egy minél erősebb brüsszeli tisztséget.

Ugyancsak szóba került a svéd diplomáciát irányító Carl Bildt neve, de őt határozott oroszellenessége miatt sokan nem látnák szívesen. Másfelől a távozó német külügyminisztert, Frank-Walter Steinmeiert éppen az ütötte ki a versenyből, hogy túlságosan is jó barátságot ápol a Kremllel.

A német kormány egyes lapértesülések szerint Wolfgang Schauble belügyminisztert szeretné belobbizni a posztra, mások azonban úgy tudják, hogy inkább a veterán német konzervatív EP-vezető, Elmar Brok számára igyekeznek kijárni egy minél erősebb brüsszeli tisztséget.

Ugyancsak szóba került a svéd diplomáciát irányító Carl Bildt neve, de őt határozott oroszellenessége miatt sokan nem látnák szívesen. Másfelől a távozó német külügyminisztert, Frank-Walter Steinmeiert éppen az ütötte ki a versenyből, hogy túlságosan is jó barátságot ápol a Kremllel.-->