Ingyenmunka az állásért

Ingyenmunkára biztatják a fiatalokat a lapunk által megkérdezettek, a válság miatt ugyanis a pályakezdők többsége nehezen vagy egyáltalán nem tud elhelyezkedni, így érdemes akár azt is felajánlani az állásinterjún, hogy átmenetileg térítés nélküli munkát vállal valaki. Így vettek fel a marketing és a logisztika területére is két frissen végzett pályakezdőt asszisztensnek az egyik gyártó céghez. Vargha Márta HR-menedzser lapunknak elmondta, létszámstop volt a vállalatuknál, így esélyük sem volt arra, hogy főállású munkavállalót vegyenek fel, a két fiatal viszont – egymástól függetlenül – jelentkezett az adatbázisukba a honlapjukon keresztül, jelezve, hogy tapasztalatszerzés céljából szívesen vállalnák az ingyenmunkát is. Miután munkajogilag rendbe tették ennek a kereteit, a két fiatal valóban fizetés nélkül állt neki a feladatoknak még augusztusban, s úgy tűnik, a próbaidő letelte után, novembertől alkalmazottként, fizetésért dolgozhatnak tovább. Bár a bolognai folyamat teljesen átalakította a hazai felsőoktatást, s kikötés, hogy az alapképzés után a fiatal kötelező szakmai gyakorlaton vegyen részt, ennek minősége még mindig megkérdőjelezhető – véli Németh Gergely munka- és szervezetpszichológus, a Corporate Values Szervezetfejlesztési és Vezetési Tanácsadó Kft. ügyvezetője.

A szakmai gyakorlat célja, hogy a fiatalok szocializálódjanak a munkakörnyezethez, a csapatmunkához, a munkaidőhöz, a szervezeti léthez, és az elméletben elsajátított tudást megtapasztalhassa a való életben is. A vállalatoknál még mindig gyakori, hogy a gyakornokot „kávéfőzéssel, fénymásolással és viráglocsolással” bízzák meg, s így nem tud szakmát tanulni – emelte ki Németh Gergely. Pedig van ennél rosszabb megoldás is, amikor az „inkább aláírom a papírt, csak ne lábatlankodj itt” megközelítést alkalmazzák. Bár ez utóbbi egyre ritkább, hisz épp a pénzpiaci válság kényszeríti rá a cégeket, hogy ingyenes utánpótlásban, kezdő munkaerőben gondolkodjanak.

Az egész gyakornoki rendszer alapja a régi mester–tanítvány kapcsolaton alapul. A mester befogadta házába a tanoncot, aki a lakhatásért, az ételért és a tanulásért cserébe takarított és elment áruért, karbantartotta a szerszámokat, s fizetséget csak akkor kapott, amikor már termelt is. A pályakezdő így az ingyenmunkával gyakorlathoz, munkatapasztalathoz, sőt referenciához jut, de a szervezet is nyerhet a munkájával – hívta fel a figyelmet Németh Gergely. Egyes kutatások szerint a gyakornokot alkalmazó cég akkor tudja kihozni a legtöbbet ebből a időszakos kapcsolatból, ha maga is beletesz egy kis erőforrást. Például egy mentort nevez ki a gyakornok mellé, aki figyeli a fiatalt és feladatokkal látja el. A szervezetpszichológus szerint az a jó feladat, ahol kicsit feszül a fiatal kompetenciája, vannak benne olyan elemek, amelyekre építhet, amelyeket megtanult az iskolában, és legyen benne olyan, amelyhez neki is fejlődnie kell.

Szintén a munkatapasztalat-szerzés fontosságára hívja fel a fiatalok figyelmét Tokár Péter, a Tesk Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója. Bár a vállalkozások nagy része előnyösebbnek ítéli a fiatal pályázók felvételét – épp a nagyobb rugalmasság, a jobban formálhatóság és nem utolsósorban a bérköltségek miatt –, ugyanakkor a válság hatására a munkaerő-felvételek befagyasztása miatt a pályakezdők elhelyezkedési esélyei romlottak. Sokkal jobbak az esélyei azoknak, akik két-három nyelvet is alaposan ismernek. Tapasztalat nélkül az IT, a HR területén a legnehezebb az elhelyezkedés, de a bölcsészeknek sem könnyű. A mérnöki területeken is igaz, hogy csupán a szakmai végzettség ma már kevés, nyelvtudás nélkül nem lehet komoly helyekre bejutni. Ám a szakmákat tekintve a mérnök-műszaki végzettségűek, a pénzügyesek még mindig több lehetőségre számíthatnak a jelenlegi álláspiacon – véli a szakember. VG