Még tovább kell várni

Nem működik a sokak által várt könnyített gépjármű-finanszírozás. Pedig szeptembertől hatályos az új zálogjogi szabályozás, amely egyszerűbbé, olcsóbbá és biztonságosabbá tehetné az ügyleteket. Hiányzik azonban a végrehajtásához szükséges szakminiszteri rendelet, és úgy néz ki, elkészültére még várni kell. Pedig született már és az igazságügyi és rendészeti tárca honlapján megismerhető is volt egy tervezet, amely hatályba lépett volna október elsején. De nem lett belőle rendelet.

A huzavona hátterében kodifikációs probléma áll. Nevezetesen, a személygépkocsi ingó dologi minőségét meg kellene változtatni. Legalábbis ezt szeretnék a közjegyzők és a lízingszövetség képviselői. Az előbbiek azért, hogy hosszú távon kifizetődjék nekik az a nyilvántartási rendszer, amelyet e célra, saját zsebükből, több mint 200 millió forintért kialakítottak. A lízingszakemberek pedig a finanszírozó kellő védelméért, a kisebb kockázatért, illetve – természetesen – az ügyfélért, hiszen a kidolgozott konstrukció kedvezőbb, egyszerűbb, olcsóbb a jelenleginél.

Az új szabályozásnak megfelelően a gépjárművet terhelő jelzálogjogot nem kell közokiratba foglalni, a regisztrációhoz elegendő a magánokirat is – mondta el közjegyző szakértőnk. A zálogjogi bejegyzés online módon, néhány órán belül megtörténhet, és a nyilvántartásból bárki ingyenesen tájékozódhat például arról, hogy a kiszemelt autót terheli-e zálogjog vagy sem. Az ügyfél számára előny, hogy az iratszerkesztést nem, csak az ingó jelzálogjogi bejegyzés díját kell megfizetnie, melyre a közjegyzők eredetileg a jelenlegi legkisebb tarifát az 5000 forintos díjat javasolták.

A gond, hogy a tervek szerint 2011-ben hatályba lépő Ptk. radikálisan megváltoztatta az ingó zálogjogra vonatkozó szabályokat. A mostani nyilvántartás helyett úgynevezett közzétételi rendszert vezet be, ami gyors, de – a közjegyzők szerint – kevésbé biztonságos. Kiterjed majd minden ingóságra, kivéve a lajstromozott dolgokat, mint például a hajót, repülőt. Idetartozhat a személyautó is. Ha viszont nem minősítik át e körbe, úgy a közjegyzők – figyelemmel az új Ptk.-ra – alig egy esztendőre, gyakorlatilag fölöslegesen fejlesztették ki informatikai rendszerüket a könnyített gépjármű-finanszírozásra. Hacsak nem kérnek igen magas díjat, nem számíthatnak befektetésük megtérülésére.

A magas díjjal pedig sem a lízingszakemberek, sem az ügyfelek nem sokra mennek. Lévai Gábor, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a Világgazdaságnak sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy még mindig nem indulhatott el az általuk régóta szorgalmazott finanszírozási mód. Sokáig harcoltak a jogszabály-módosításért, s most bizonytalanok, mikor érvényesülhet a gyakorlatban. Úgy vélekedett: ha a jogszabály – megfelelő végrehajtási rendelettel – végre tartalmat kapna, növekedne a forgalom, a finanszírozók csökkenő kockázata pedig visszahatna az ügyfelekre. Ez kifejeződhet egyebek közt rugalmasabb feltételekben, kisebb kamatokban.

A közjegyzők és a lízingszakemberek is olyan megoldást tartanak kívánatosnak, amely a Ptk.-tól függetlenül biztosítaná az autót terhelő, ugyan még nem működő, de kidolgozott jelzálogjogi nyilvántartást.

A Világgazdaság értesülései szerint erre megvan a hajlandóság az igazságügyi kormányzat részéről is.