Prágán az EU szeme
Alig múlt el a pénteki ír igent követő fellélegzés, Brüsszel és az uniós országok tekintete szinte azonnal a lisszaboni szerződés ratifikálását továbbra is elhúzó Prágára és Varsóra szegeződött. A nagyobb aggodalom főleg Csehországot övezi, ahol a közismerten EU-szkeptikus Václav Klaus államfő szándékai továbbra sem tisztázottak, miközben a felsőház képviselőinek hozzá közel álló csoportja a múlt kedden újabb beadványt intézett ez ügyben az alkotmánybírósághoz. Ráadásul tovább bonyolította a helyzetet a szintén EU-ellenes brit konzervatívok jövő évben várható hatalomra kerülése, amely akár a szigetországban is népszavazás kiírását eredményezheti.
Az 58 százalékos részvétel mellett lebonyolított ír népszavazáson 67 százalékot ért el az igenek aránya, ez nemcsak óriási változás az előző referendum eredményéhez képest, de alaposan megnövelte a még vacilláló országokra nehezedő nyomást. Az eredményt ünneplő José Manuel Barroso bizottsági elnök, az unió soros elnökségét ellátó Svédország kormányfője, Fredrik Reinfeldt és számos EU-s vezető hangsúlyozta, az írországihoz hasonló örömteli híreket várnak Cseh- és Lengyelországból is.
Miközben Lech Kaczynski lengyel államfő aláírását szinte biztosra veszik, a cseh és brit unióellenes erők szövetségének lehetősége miatt még nem tűnt el minden bizonytalansági tényező. Főleg miután David Cameron brit konzervatív elnök levélben kérte Klaust, hogy húzza az időt a jövő évi szigetországi választásokig, amely után az új jobboldali kabinet népszavazással fordul a jelentős mértékben EU-szkeptikus lakossághoz – jóllehet London egyébként már ratifikálta a liszszaboni szerződést.
Egy esetleges brit–cseh unió elleni „összesküvés” valószínűségét azonban több dolog is csökkentheti. Így például a prágai kabinet egyik képviselője arról tájékoztatta a tagországok nagyköveteit, hogy Klaus még az év vége előtt aláírja a szerződést. Cameron Klausnak írott levele pedig elemzők szerint csupán a brit konzervatívok kétségbeesésének a jele, miután Írország „elestével” legfőbb reménységüktől is megfosztották őket.
Reuters, Spiegel Online
Elkerülhető az ilyen fennakadás?
Bár örömteli az ír népszavazás eredménye, arról sem szabad megfeledkezni, hogy ez az egész, az uniós reformfolyamat menetét veszélyeztető hercehurca jó eséllyel elkerülhető lett volna – fogalmazott lapunknak Vida Krisztina, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének főmunkatársa.Vida szerint kellő tájékoztatással már az első ír népszavazás előtt egyértelművé lehetett volna tenni a szigetország választópolgárai számára, hogy a korábbi elutasításban kulcsszerepet játszó és a mostani referendum alapját képező kiegészítő határozatban szereplő négy kérdésben – családi és adózási jog, katonai semlegesség és a biztosok száma – nem leselkedett igazi fenyegetés az ír szuverenitásra.
Mint a szakértő rámutat: az unió működésének átláthatóbbá és demokratikusabbá tételét célzó reformfolyamat érdekes módon szinte minden alkalommal az elégtelenül tájékoztatott választópolgárok demokratikus jogainak érvényesítése következtében akad el.
Vida szerint kellő tájékoztatással már az első ír népszavazás előtt egyértelművé lehetett volna tenni a szigetország választópolgárai számára, hogy a korábbi elutasításban kulcsszerepet játszó és a mostani referendum alapját képező kiegészítő határozatban szereplő négy kérdésben – családi és adózási jog, katonai semlegesség és a biztosok száma – nem leselkedett igazi fenyegetés az ír szuverenitásra.
Mint a szakértő rámutat: az unió működésének átláthatóbbá és demokratikusabbá tételét célzó reformfolyamat érdekes módon szinte minden alkalommal az elégtelenül tájékoztatott választópolgárok demokratikus jogainak érvényesítése következtében akad el.-->
