BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Támad a kartellkommandó

Az idén eddig a tavalyinál valamivel több versenyfelügyeleti eljárás indult kartellezés miatt. Az engedékenységre vonatkozó júniustól érvényes törvényi szabályozásnak azonban még nem érzékeli segítő hatását a Gazdasági Versenyhivatal. A titkos szövetkezésre lépők összezárnak, legalábbis egyelőre nem élnek a feladás, besúgás, illetve az azzal járó kedvezmény lehetőségével. A kartellkommandó mindenesetre – a folyamatban lévő ügyeken túl – több gyanús esetben már úgymond forró nyomot követ, amelynek előbb-utóbb rajtaütésszerű céglátogatás lehet a vége. Ezt Szolnoky Péter, a csoport vezetője mondta a Világgazdaság érdeklődésére.

Utalt arra, hogy a tavasszal tartottak előzetes bejelentés nélküli helyszíni szemlét négy kertészetben, mert feltételezésük szerint a vállalkozások a budapesti önkormányzatok parképítési közbeszerzési tenderein összejátszottak. Kartellgyanúba keveredtek a tankönyvkiadók is a szaktárca által kiírt pályázaton, valószínűsíthetően megállapodtak egymással azért, hogy sikerrel oszthassák fel egymás között a fogyatékos tanulók tankönyvi piacát. A kommandó jelenleg több mint tíz ügyben folytat vizsgálatot, közülük jó néhány aktát lassan lezárnak, és átadják a versenytanácsnak.

Kartelltag bejelentése, illetve együttműködése révén alig indult eljárás – mondta el Szolnoky Péter. Ismeretes: a GVH hatodik éve alkalmazza engedékenységi politikáját, figyelemmel arra, hogy nagyobb gazdasági-társadalmi érdek fűződik a titkos megállapodások feltárásához, mint az azokban részt vevő vállalkozások megbüntetéséhez. A nyár óta nem GVH-közlemény, hanem a versenytörvény garantálja, hogy az önmagát és társait föladó, a versenyhatóságnak segítséget nyújtó cég elnyeri méltó jutalmát, elengedik vagy mérséklik a bírságát, amely köztudomásúan milliárdokra rúghat. A cégek mégsem használják ki az alkalmat. A törvény hatálybalépését követően kapott néhány érdeklődő-tapogatózó telefonhívást a GVH, ám konkrét engedékenységi kérelem azóta sem érkezett. Pedig – mint azt az év elején lezárult hárommilliárd forintos büntetésű útépítőkartell egyik részvevőjének, a HE-DO Kft.-nek esete is mutatja – nemcsak eljárásindítás előtti, hanem menet közbeni bejelentéssel is lehet mentesülni.

Az Európai Bizottság szorgalmazza a csoportos perlést a kartellekkel szembeni hatékony fellépés érdekében (VG, okt. 6.). A magyar jog erre egyelőre nem ad lehetőséget, de a versenytörvény mára megkönnyítette az egyéni kártérítési perek lehetőségét. A GVH elmarasztaló határozata nyomán már nem kell a jogsértést a bíróság előtt bizonyítani, és a jogszabály a kárösszeg meghatározásához is irányt ad. A kartellcsoport vezetője szerint a bírságot tetéző nagy összegű kártérítések a jogsértés megfontolására késztethetik a kartellezőket, de nehezíthetik a feltárást, elsősorban a közbeszerzési ügyekben, amelyek esetenként a feltártnál szélesebb összefonódásokat sejtetnek. Egyébként, jóllehet a közbeszerzési törvény előírja a kiíró bejelentési kötelezettségét, ha a pályázók körében svindlit észlel, ilyen jelzést azonban egyelőre nem kapott a hivatal – mondta Szolnoky.




Két nagy ügy

Az év végéig két jelentős kartellügyben határozhat a versenytanács. Az egyik a malomipari vállalkozásokat érinti, úgy néz ki, 2004-től rendszeresen kötöttek megállapodásokat a hazai lisztpiac felosztásáról.

A 2007 végén indult vasútépítő-kartell tagjai a magyarországi vasútvonalszakaszok felújítására, átépítésére irányuló közbeszerzési pályázatokon „működtek együtt”.

A 2007 végén indult vasútépítő-kartell tagjai a magyarországi vasútvonalszakaszok felújítására, átépítésére irányuló közbeszerzési pályázatokon „működtek együtt”. -->

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.