Antifa módra őrjöngenek a szakszervezetek, mert szóba álltak az AfD-vel a német családi vállalatok
Óriási vihart kavart a német Családi Vállalatok Szövetsége (Verband der Familienunternehmer) októberi estje a Bundestagban, ahova minden más parlamenti párttal együtt meghívták az Alternatíva Németországért (AfD) képviselőit is. Az ellenzéki jobboldali AfD rekordtámogatottsággal vezeti a közvélemény-kutatásokat a német baloldali és balra sodródott pártok előtt, melyek karanténban tartják. Hiába határolta el magát az AfD-től sokszorosan a Verband, a nagy hatalmú szakszervezetek és egyes vállalatok már ennyitől rávetették magukat. A minden oldalról megtámadott azonban ezúttal nem hátrált meg, és azzal válaszolt, hogy ez a fajta doktrinerség sehova sem vezetett, és nem is fog.
Az AfD baráti viszonyt ápol számos európai jobboldali párttal, beleértve a magyar Fideszt, és a Donald Trump amerikai elnök mögötti republikánusokkal is.
A magukat főáramként kezelő német pártok nem elégszenek meg azzal, hogy kizárják a szövetségre lépést az AfD-vel. A politikusaival és szakértőivel gyakorlatilag szóba sem lehet állni retorzió nélkül, és erre kiváló friss péld a 6500 családi vállalatot képviselő Verband esete.
Az AfD és a családi vállalatok: a Rossmann tiltakozásul kilépett a szövetségből
A német történelem eltérő modellt eredményezett a közép-európaitól, a száz legnagyobb német vállalat felét családi tulajdonúként tartják számon. Közülük a legnagyobbak nem tagjai a Verbandnak, de a szövetségnek nemcsak sok, hanem több jelentős tagja is van.
Közülük a Magyarországon is jól ismert Rossmann és a háztartási gépeket gyártó Vorwerk kilépett a szövetségből, miután botrányt okozott, hogy az AfD egy képviselője részt vett a parlamenti esten, bár felszólalási lehetőséget nem adtak neki – egyszerűen csak ott lehetett.
Szakszervezetek: Hitler, 1933, demokrácia, tűzfal
A Spiegel összeállítása szerint az egyik legnagyobb német szakszervezeti szövetség, a majdnem kétmilliós tagságú Ver.di elnöke, Frank Werneke megrökönyödve nyilatkozott, hogy „az érintkezési tilalmat” megszegték, a Verbandot a „jobbra sodródás kifejezett veszélye” fenyegeti, „a történelem emlékeztet, milyen fontos az üzleti közösségnek világosan elhatárolódnia a jobboldali szélsőségesektől”, sőt a náci párt és az iparosok 1933-as összefonódásához hasonlította a fejleményt, amit „csírájában el kell fojtani”.
A Ver.dinél is nagyobb, hatmilliós szakszervezeti szövetség, a DGB igazgatósági tagja, Anja Piel nyilatkozatában szintén a „tűzfal” fenntartása mellett kardoskodott, amelynek áttörése véleménye szerint a német demokráciát és gazdaságot sújtja, mert az AfD „izolacionista politikája” jelentősen megnehezíti a képzett munkások felvételét és a kórházakat és idősotthonokat fenyegeti.
Vállalkozói szövetség: kiderült, hogy ez nem működik, ne antifázzatok!
A felháborodás pikantériája, hogy egy olyan üzleti szervezetet ér nyilvánvalóan megfélemlítő szándékkal, amely többszörösen kifejezte, hogy nem ért egyet az AfD politikájával, sőt ellene a tartományi választások előtt még kampányt is szerveztek.
Erre emlékeztet a Verband honlapja, ugyanakkor határozottan leszögezik, hogy nem hátrálnak meg, tavaszi döntésüknek megfelelően megbeszéléseket fognak folytatni az AfD egyes szakértőivel a szövetségi szinten, anélkül, hogy platformot adnának nekik.
Hogy miként érinti mindez a német demokráciát, arról határozottan más véleményen vannak, mint a szakszervezeti vezetők, a legjobb erről szó szerint idézni, amit a Verband elnöke, Marie-Christine Ostermann közöl a témáról a szervezet weboldalán, az AfD politikai elképzeléseitől továbbra is elhatárolódva:
A felháborodás önmagában kimerítette az erejét mint politikai stratégia. Az egyre hevesebb antifa jelszavakkal való túllicitálás semmit sem ért el. Az AfD mindenesetre a tűzfal ellenére is erősen növekszik: a párt egyre magasabbra kapaszkodik a közvélemény-kutatásokban – jövőre akár az is lehetséges, hogy Szász-Anhaltban egyedüli kormánypártként irányítson. Nem vált valóra az a remény, hogy a német választók negyedét erkölcsi kirekesztéssel rá lehetne venni a változásra. Most már csak az segít, ha az AfD politikájával foglalkozunk, túl a »jó« és »rossz« leegyszerűsítő kategóriáin.
Még érthetőbben is elmagyarázzák:
Az, hogy valakivel beszélgetünk, aki másképp gondolkodik, nem jelenti azt, hogy elfogadjuk az álláspontját. A beszélgetés nem jelent együttműködést. És azok, akik teljesen abbahagyják a beszélgetést, elhagyták az ügyeket – éppen ők azok, akik átengedik a terepet a szélsőségeseknek. A demokrácia a legjobb ötletek körüli vitából él, nem a hallgatásból.
Elképesztő szavakkal vette védelmébe Magyarországot az AfD-s EP-képviselő (videó)
Mary Khan-Hohloch szerint Németországot valóban lenne miért elmarasztalni a jogállamisági kérdések kapcsán.
Merz máris eljutott a bukás közelébe, ami Scholznak évekbe telt – ekkora bajban van a német gazdaság
A legutóbbi, februári német választásokat hét hónappal kellett előrehozni, a következőt azonban lehet, hogy sokkal többel. Friedrich Merz hét hónappal kancellárrá választása után máris a bukás szélére került, mert azt ígérte, hogy rendbe teszi a német gazdaságot, de egyre kevesebben hiszik el, hogy tényleg képes rá.
