Melyik a legjobb nyugdíjcélú megtakarítás 2025-ben?

A magyar nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatatlanságáról ma már alig folyik vita, hiszen egyre kevesebb aktív munkavállaló tart el egyre több nyugdíjast, így az állami ellátás várhatóan nem lesz elég a kényelmes időskorhoz. Emiatt a saját megtakarítás szerepe óriási, és életünk egyik legnagyobb pénzügyi döntéseként kell kezelni. A megfelelő konstrukció évtizedek alatt akár tízmilliós különbséget is jelenthet – a rossz választás viszont ugyanennyit égethet el feleslegesen.

Mi számít jó nyugdíjcélú megtakarításnak?

A megfelelő megoldás néhány alapelvnek kell hogy eleget tegyen. Legyen egyszerű, vagyis érthető és könnyen fenntartható. Legyen biztonságos, azaz megbízható szolgáltatónál vezetett számla. Adjon jó nettó hozamot, ami hosszú távon elsősorban a költségeken múlik:

Fontos a kedvező adózás, különösen a 20 százalékos adójóváírás, de csak akkor érdemes kihasználni, ha a költségek nem emésztenek fel többet. És végül legyen rugalmas, hiszen az élet kiszámíthatatlan, a pénzünk elérhetősége önmagában érték.

A nyugdíjcélra használható megtakarítási formák 

A konstrukciók öt nagy csoportba sorolhatók:

• Tartós Befektetési Számla (TBSZ),
• unit-linked életbiztosítás (UL),
• nyugdíjbiztosítás (NYB),
• önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP) és
• nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ).

Ezek közül háromhoz jár 20 százalék állami adókedvezmény: a NYESZ-hez, az ÖNYP-hez és a nyugdíjbiztosításhoz.

TBSZ – az alapmegoldás

A TBSZ a legegyszerűbb és legolcsóbb konstrukció. Öt év után már teljesen adómentes, költsége alacsony, rugalmas, és nincs benne semmilyen büntetés vagy kötelező befizetés. Mivel nem jár hozzá adókedvezmény, főként akkor éri meg, ha valaki 45 év alatti, vagy ha olyan összeget akar félretenni, amire nem igényel adójóváírást. A TBSZ lényegében a „bázis”, amihez képest a többi megoldást érdemes mérni: ha egy termék nem jobb ennél, felesleges igénybe venni.

Unit-linked biztosítás

A unit-linked biztosítások a hazai megtakarítási piacon tartósan a legdrágább konstrukciók közé tartoznak. A Teljes Költség Mutató (TKM) gyakran 3–5 százalék, ami hosszú távon a hozam jelentős részét elviszi, a termékek rugalmatlanok, és a visszavásárlási költség is magas. Minimális előnyük, hogy tartalmaznak beépített kockázati biztosítást, de ez önmagában ritkán ellensúlyozza a magas díjakat. A költségszerkezet megértése kulcsfontosságú. A befektető számára sokszor nem egyértelmű, hogy:

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a megtakarítás évről évre növekszik, a költség pedig mindig az aktuális – egyre nagyobb – állomány százalékában kerül levonásra. A költség így nemcsak lineárisan, hanem kamatos kamattal is csökkenti a végső vagyon nagyságát, ami hosszú távon jelentős lehet.

Nyugdíjbiztosítás – ahol a legtöbben félreértik a számokat

A nyugdíjbiztosítás a unit-linked konstrukciók speciális, államilag támogatott változata, ahol évi 20 százalék adókedvezmény jár (maximum 130 ezer forint), ami első ránézésre rendkívül előnyösnek tűnik, és egyben itt jelenik meg a piac egyik legnagyobb félreértése:

A különbség drámai lehet:

• míg az adójóváírás értéke fix (pl. 500 ezer forint befizetésnél 100 ezer forint évente),
• addig az állományarányos költség a megtakarítás növekedésével évről évre nagyobb összegben vonódik le.

Ezért van az, hogy egy 2,5–4 százalékos TKM-mel működő nyugdíjbiztosítás hosszú távon sokszor nagyobb hozamveszteséget okozhat, mint amennyit az adókedvezmény éves szinten hozzáad. A konstrukciók rugalmatlansága tovább növeli a kockázatot: díjemelés, szűk eszközalap-választék, magas visszavásárlási költségek, valamint az adókedvezmény kötelező visszafizetése idő előtti megszüntetés esetén.

Önkéntes nyugdíjpénztár – egyszerű, közepes költséggel

Az ÖNYP előre kialakított portfóliókba fekteti a pénzt, többnyire magas állampapírarány mellett. A költségek általában 0,7–1,5 százalék között mozognak – elsőre kedvezőnek tűnhet, de figyelembe kell venni, hogy

A hozam tíz év után adómentes, húsz év után a tőke is. Jó kompromisszum lehet azoknak, akik egyszerű konstrukciót keresnek, és szeretnének élni a kedvezménnyel is.

NYESZ – a legolcsóbb adókedvezményes megoldás

A NYESZ sok szempontból a legjobb nyugdíjcélú számla: költsége a szolgáltató választásától függ,

Nincs kötelező befizetés, és van egy különleges előnye: a NYESZ TBSZ-szé alakítható, ha az eredeti NYESZ-számlán levő pénzt kivesszük a támogatott keretből, és áthelyezzük egy TBSZ-számlára. Ez gyakorlatilag a korai hozzáférés adóhátrányainak csökkentésére is szolgálhat.

Melyik a legjobb megtakarítás 2025-ben?

A döntés leginkább életkortól, befektetési ismerettől és kockázatvállalási szinttől függ, de a költségek minden esetben döntő szerepet játszanak. A költségekre alapján 2025-ben a következő sorrend az észszerű:

1. TBSZ – minden olyan pénzre, amire nem jár adójóváírás, vagy 45 év alatt.
2. NYESZ – az elsőként kihasználandó adókedvezményes számla.
3. ÖNYP – ha tovább szeretnénk növelni az adójóváírás mértékét.
4. Nyugdíjbiztosítás – csak ritka, kivételes esetekben.
5. Unit-linked biztosítás – mivel adókedvezmény sincs hozzá, csak a legritkább esetben lehet megfelelő választás, és a 2 százalék feletti TKM már komolyan kongatja a vészharangot.

Konkrét termékek ajánlása helyett egy fontos szempontot érdemes tisztázni: mindig a költség a döntő, és nem a marketing. A legolcsóbb NYESZ a Magyar Államkincstárnál nyitható, míg ÖNYP esetén az átlátható, tiszta portfóliókkal és alacsony költségekkel működő pénztárakat (pl. nagyobb, stabil múltú országos pénztárak) érdemes választani. TBSZ-t szinte minden bank és brókercég kínál, a fő kérdés itt is a díjszabás.