Újjáéledő balkáni uniós remények
A lisszaboni szerződés írországi megszavazása reményt nyújt a Balkán országainak arra, hogy megnyílik előttük az Európai Unió kapuja. A bővítés elengedhetetlen feltétele ugyanis az integrációt új alapokra helyező dokumentum hatálybalépése.
A Balkán hat viszonylag szegény országa – Albánia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Macedónia, Montenegró és Szerbia – nyilvánította ki a szándékát a csatlakozásra. Közülük a legelőrébb Horvátország jutott, miután rendezte határvitáját Szlovéniával (VG, október 1., 5. o.), így esélye nyílt a csatlakozási tárgyalások mielőbbi lezárására. Montenegró és Albánia már szintén benyújtotta csatlakozási kérelmét, s várhatóan hamarosan hasonló lépésre készül Szerbia és Bosznia-Hercegovina is. Egyedül Macedónia torpant meg ezen az úton az etnikai feszültség föllángolása és a Görögországgal fenntartott fagyos viszonya miatt.
Miközben azonban a térség EU-kilátásai javulnak, a közhangulat borúsabbá vált, mert lassúak a változások a térségben, lehangoló a gazdaság teljesítménye, és ma is kísért az erőszakos múlt. Bosznia-Hercegovinában, ahol a második világháború utáni időszak legsúlyosabb, százezer áldozatot követelő fegyveres konfliktusa volt, a szerbek kilátásba helyezték, hogy kivonulnak a kormányból az etnikai feszültségek növekedése miatt. A helyzet már annyira elmérgesedett, hogy erről pénteken külön konferenciát tartanak Szarajevóban. Reuters, B92
Koszovó az élen
A Gallup felmérése szerint Koszovó a legnagyobb rajongója az EU-nak a régióban: itt a megkérdezettek 89 százaléka szeretné a csatlakozást. Szerbiában ez két százalékkal, 58 százalékra csökkent 2006 óta. Bosznia-Hercegovinában 18 százalékos a visszaesés, és szintén 58 százalékos az EU-csatlakozás támogatása.
