Kockázatok a gyógyításban
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA válság szükségszerűen alternatív megoldások keresésére kényszeríti a túlélni akaró kórházi menedzsmentet.
Ezt saját bőrén is érzi Rácz Jenő, a veszprémi kórház főigazgatója, korábbi egészségügyi miniszter. Véget kellene vetni az önkormányzati és a különféle gazdasági társaságként működő kórházak megkülönböztetésének. Bár ez utóbbiak ugyanolyan szűkös finanszírozást kapnak az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól, mint közintézményként működő társaik, ám tetemes a rájuk kirótt iparűzési adó, maguknak kellett kigazdálkodni a kötelező béremelés és a 13. havi bér fedezetét, amelyet máig nyögnek. Egyébként pedig semmi köze nincs az OEP-től a gyógyításért kapott pénznek a valós költségekhez.
Pedig az ágazatban végbemenő innováció befogadása csak az egészségnyereség elvének alkalmazásával valósulhat meg. Becslések szerint például a gyógyszerpiac 2020-ra megduplázódhat, hiszen a cégek kétszer annyit költenek kutatás-fejlesztésre, mint egy évtizede, ám ennek ellenére 60 százalékkal kevesebb az új orvosság. Úgy látja: az egyre drágább gyógyítási technológiákat a gyártók és a biztosítók kockázatközössége révén lehet majd alkalmazni.
Az OEP számára az lenne az ideális, ha a jövőben nemcsak egy doboz gyógyszerhez adna ártámogatást, hanem garanciát kapna a kimutatható egészségnyereségre – mondta Molnár Márk, az ártámogatási osztály vezetője. Az eredményalapú kockázatmegosztás mérésének a gyógyszergyártók és a biztosító között vannak eszközei. Így a csontritkulás gyógyszereihez adott támogatás indokoltsága mérhető a törések gyakoriságával. Tény, nem feltétlenül a gyógyszer hatástalanságát bizonyíthatják a gyakori csonttörések, oka az is lehet, hogy a betegek ugyan kiváltják a tablettákat, de vagy nem, vagy nem a megfelelő módon szedik azokat. A tb számára fontos a betegek együttműködése, az ezt segítő feltételeket is előírják a gyártókkal kötött finanszírozási szerződésekben. A főosztályvezető szerint az elmúlt két év szabályozása lehetővé tette a betegséghez igazított terápiák támogatását. Alkalmazzák például a támogatásvolumen-szerződés módszerét is, amely szerint az egyes készítmények árához – megegyezve a gyártókkal – egy bizonyos mennyiségig nyújtanak támogatást, az azt meghaladó forgalom költségét a gyártó állja.
A pusztán pénzügyi kockázat előtérbe helyezése elősegíti a tb-büdzsé makroszintű egyensúlyát, de gyakran a gyógyítás minőségének romlásához vezet. Ezért konszenzussal ki kell dolgozni az eredményalapú kockázatmegosztás rendszerét a gyártók és a tb között, amelynek eredményeként a betegek hamarabb juthatnak hozzá a korszerű gyógyítási technológiákhoz – jelentette ki Kaló Zoltán, az ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpontjának vezetője.
