ÁSZ-vezetők kerestetnek
Elnök nélkül maradt az Állami Számvevőszék (ÁSZ), miután lejárt Kovács Árpád mandátuma, és a pártok eddig nem állítottak új elnökjelöltet. Az ÁSZ esetében ráadásul nem is ez az egyetlen hiányosság: a számvevőszéknek 2002 óta alelnökei sincsenek. Miután a pártok nem tudtak megállapodni új elnök és alelnökök jelöléséről, az MSZP végül azt javasolta, jövő hétfőn, az őszi ülésszak utolsó szavazási napján döntsön az Országgyűlés Kovács Árpád újraválasztásáról, míg a két alelnököt Csapodi Pál főtitkár, Becker Pál és Lóránt Zoltán főigazgató közül válasszák ki.
Az új tisztségviselők megválasztására azonban kevés az esély, miután a Fidesz úgy foglalt állást, a 2010-ben megalakuló parlamentnek kell döntenie az ÁSZ vezetőiről. A számvevőszék elnökét és alelnökét ráadásul kétharmados többséggel választják. Arra, hogy ez jövő hétfőn összejöjjön, minimális az esély. Kovács Árpád személyét illetően elvileg konszenzus mutatkozik, de az alelnökök megválasztásának kérdésében nincs egyetértés. A legvalószínűbbnek tehát az látszik, hogy ebben a ciklusban nem tud számvevőszéki vezetőket választani az Országgyűlés.
Az ÁSZ-ról szóló törvény szerint az elnök és az alelnökök egyidejű akadályoztatása esetén a főtitkár a főigazgatók véleményének kikérésével minden olyat megtehet, ami az intézmény működéséhez szükséges. Márpedig az ÁSZ-nak van 2010-re elfogadott ellenőrzési terve – ezt Kovács Árpád mandátumának lejárta előtt aláírta –, így a számvevőszék működőképes marad. Ugyanakkor elnök hiányában képviselet nélkül lesz az ÁSZ az Országgyűlésben, ezt a jogkört ugyanis nem veheti át az elnöktől a főtitkár. Ennek akkor van jelentősége, amikor el kell készíteni a zárszámadás és a költségvetés véleményezését. Szintén nincs jogosultsága a főtitkárnak vezetők kinevezésére és felmentésére, illetve nem hagyhatja jóvá az éves ellenőrzési tervet és az éves jelentést. Az ÁSZ-törvény mindemellett úgy rendelkezik, a főtitkár vezeti a számvevőszék hivatali szervezetét a jogszabályoknak megfelelően. AV
