BUX 41,779.48
+0.74%
BUMIX 3,950.99
+1.32%
CETOP20 1,976.81
+0.33%
OTP 9,904
-3.75%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+1.14%
-0.61%
ZWACK 17,050
0.00%
0.00%
ANY 1,620
+1.25%
RABA 1,180
+2.16%
-4.29%
-0.24%
+6.16%
-0.92%
OPUS 188.8
+2.61%
+11.11%
-0.74%
0.00%
+2.74%
OTT1 149.2
0.00%
+3.54%
MOL 2,700
-0.59%
0.00%
ALTEO 2,390
+1.70%
-9.09%
+0.40%
EHEP 1,590
+4.95%
0.00%
+0.64%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.20%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
-0.47%
0.00%
+1.48%
+5.71%
+4.38%
+2.48%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
+4.09%
NAP 1,190
+1.54%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Közélet

Klímavita lesz az EU-csúcson

Mennyi pénzt adjon az Európai Unió a fejlődő országoknak a következő három évben a klímavédelmi erőfeszítések megtervezésére és előkészítésére? Várhatóan ez lesz a legnagyobb vitatéma a ma kezdődő kétnapos brüsszeli EU-csúcson. Az állam- és kormányfőknek abban kell dűlőre jutniuk, hogy mekkora számot írjanak be a záróközlemény tegnap kiszivárogtatott tervezetében még csak X-szel jelölt összegnek.

A csütörtök–pénteki EU-csúcs a Koppenhágában ENSZ-keretek között 193 ország részvételével zajló nagyszabású nemzetközi klímakonferencia egyik állomásának is tekinthető – az uniónak ugyanis most kellene megállapodnia egy olyan felajánlásról, amely újból lendületbe hozhatja a koppenhágai egyeztetéseket.

A fejlődőknek fokozatosan növekvő mértékű, 2020-ra már évi 100 milliárd eurónyi forrásra van szükségük ahhoz, hogy saját vállalásokkal tudjanak beszállni a globális klímavédelmi erőfeszítésekbe. Ebből 2020-ra évi 22–50 milliárdot a fejlett államoknak kell átutalniuk, adófizetőik pénzéből (a többit a fejlődőknek maguknak kell kigazdálkodniuk, illetve az üzleti szférának kell előállítania a kvótakereskedelmen keresztül). 2010–2012 között a fejlődők klímavédelmi erőfeszítéseinek megtervezéséhez és előkészítéséhez az Európai Bizottság becslése szerint világszinten 5-7 milliárd euróra lesz szükség, amelyből az októberi EU-csúcs elnökségi következetései szerint az unió kész „tisztességes arányt” állni. Ennek az aránynak a számszerű meghatározása lesz a csúcs egyik legizgalmasabb kérdése.

A jövő évi parlamenti választások előtt a klímavédelem bajnokának szerepében tetszelegni próbáló Gordon Brown brit kormányfő volt eddig az egyetlen, aki konkrét vállalást tett. Szerinte Nagy-Britannia három év alatt összesen 800 millió fonttal, vagyis évente mintegy 300 millió euróval szállhatna be. Franciaország a csúcs előtt nem akart számokat említeni, de azt ígérte, „nagylelkű” lesz. Németország viszont addig nem akar számokról beszélni, amíg az EU-n kívül más fejlett országok nem tesznek hasonló felajánlásokat. Hasonló állásponton van Lengyelország is, Olaszország pedig azt közölte, hogy az uniós álláspont meghatározása után dönti el, milyen mélyen nyúl a zsebébe.

A svéd elnökség az AFP értesülése szerint kétmilliárd euró körüli uniós felajánlásban akar megállapodni. A DPA által idézett diplomáciai források azonban egyértelművé teszik, hogy erről késhegyig menő vita várható a csúcson. Az EurActiv úgy tudja, hogy a svéd elnökség arról már letett, hogy Koppenhágában jogilag kötelező megállapodás születik, s ezért az EU-csúcs záróközleményének tervezetébe csak azt írta, hogy a koppenhágai konferencia utáni hat hónapban kellene ilyesmit elérni.

Arról szintén nagy viták várhatók a csúcson, hogy az EU vállalja-e fel egyoldalúan is, hogy 2020-ra 30 százalékkal csökkenti szén-dioxid-kibocsátását az 1990-es szinthez képest. Ezt főleg Nagy-Britannia és számos zöldszervezet sürgeti. A tagállamok zöme azonban amellett van, hogy egyelőre maradjon érvényben a 20 százalékos vállalás, és csak akkor emeljék 30-ra, ha más fejlett országok is ezzel összevethető felajánlásokat tesznek.

Magyarország szerint a fejlődők megsegítését célzó uniós felajánlás terheit úgy kell szétosztani, hogy figyelembe kell venni a kevésbé tehetős országok fizetőképességét is – értesült a Világgazdaság a koppenhágai magyar tárgyalódelegációhoz közel álló forrásból. Hazánk abból indul ki, hogy arányos felelősségünket el kell ismernünk a klímaváltozás elleni küzdelem terén, de ennél többet nem kérhetnek tőlünk. Pénzügyi lehetőségeink figyelembevételét is igényeljük.

Magyar szempontból az egyik fontos kérdés annak a mintegy egymilliárd eurót érő CO2-kvóta-többletnek a sorsa, amely abból adódik, hogy hazánkban 1990 után összeomlott a nehézipar, és így jelentősen csökkent a szén-dioxid-emissziónk. A kormány azt szeretné, ha ezt elismernék a 2012 utáni klímavédelmi rendszerben is. UGy

Klímakérdőjelek

(a legfontosabb vitatémák a klímavédelmi tárgyalásokon)

Mekkora kibocsátáscsökkentést vállaljanak a fejlett országok?

Milyen kibocsátáskorlátozást vállaljanak a fejlődő országok?

Mekkora pénzügyi segítséget kapjanak ezért cserébe a fejlődők?

Mekkora kibocsátáscsökkentést vállaljanak a fejlett országok?

Milyen kibocsátáskorlátozást vállaljanak a fejlődő országok?

Mekkora pénzügyi segítséget kapjanak ezért cserébe a fejlődők?-->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek