BUX 42,978.09
-1.10%
BUMIX 3,930.18
-0.67%
CETOP20 1,992.73
-1.02%
OTP 10,295
-1.62%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
+4.87%
+0.84%
-0.70%
ZWACK 17,450
+2.35%
0.00%
ANY 1,600
0.00%
RABA 1,165
-0.43%
+4.04%
+1.95%
-3.85%
0.00%
OPUS 186.6
-1.69%
-0.41%
-0.37%
0.00%
-3.72%
OTT1 149.2
0.00%
-2.87%
MOL 2,872
+1.06%
DELTA 39.85
+1.92%
ALTEO 2,380
+0.85%
0.00%
-1.98%
EHEP 1,780
+0.56%
-7.64%
+0.13%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-3.28%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
+0.93%
+0.76%
+0.35%
0.00%
-0.31%
NUTEX 11.65
-6.80%
GOPD 12,000
-5.51%
OXOTH 3,740
+7.78%
0.00%
NAP 1,210
0.00%
0.00%
+8.74%
Forrás
RND Solutions
Közélet

Népszámlálás: Az érzékeny kérdéseket kerüljük

A népszámlálás az egyetlen olyan lakossági felmérés, amelyen kötelező a részvétel, szemben a vállalati szférával, ahol a statisztikai jelentések elmulasztása akár büntetést is vonhat maga után. A kötelező jellegű részvétel miatt a feltehető és szükséges kérdések köre még a parlamentben is vitát szított.

Megszületett a döntés: a következő népszámlálás 2011. október 1. és november 30. között lesz, ekkor mindenkit felkeresnek a kérdezőbiztosok. Külön-külön statisztika sok témáról készül (például hányan vagyunk, mennyi a lakások száma, mennyi a munkanélküliek száma), de komplex képet az életviszonyokról csak a népszámlálás képes adni – mondta el egy sajtóbeszélgetésen a Központi Statisztikai Hivatal illetékes főosztályvezetője, Waffenschmidt Jánosné. Azt is kell vizsgálni például, hogy milyen lakásokban élnek az időskorúak, a sokgyermekesek, hányan és kik élnek ma tanyákon, hogyan alakult a háztartások, családok száma és összetétele, hogyan változott az elmúlt tíz évben az egyes településeken élők iskolai végzettsége.

A népszámlálás elsődleges célja a tájékoztatás a társadalom valós állapotáról, a társadalmi és gazdasági folyamatok alakulásáról, de ugyanakkor támpontot tud nyújtani az országos és a helyi intézkedések előkészítéséhez is. Az EU egy direktívában szabályozza a kötelezően megkérdezendő kérdések körét, de ez igen szűk. A nemzeti statisztikai hivatalok, így a KSH is kiegészíti ezt, illetve több csak regionálisan kért adatot települési szinten is lekérdez.

A kérdőív összeállítása során számtalan ellentétes érdek merült fel. Elsődleges szempont, hogy kerülendő a válaszadók felesleges terhelése, így kerülendő az olyan kérdés, ami más forrásból (nyilvántartásból vagy más adatfelvételből) megismerhető. Háztartásonként maximum félóra válaszadási időbe bele kell férnie a kérdőívek megválaszolásának, és a kérdéseknek egyszerűen, egyértelműen megkérdezhetőnek és megválaszolhatónak kell lennie, hiszen nincs idő alapos megfontolásra.

A korábbi alkalmaknál is nagyobb hangsúlyt kapott, hogy érzékeny-e az adott kérdés a válaszadó szempontjából. Ebben a témakörben a vallási hovatartozás kapta a legnagyobb hangsúlyt, ugyanakkor például a házasságtörténetet is sokan tartják legalább ennyire intim kérdésnek. A vallási kérdés végül nem került bele a végleges kérdőívbe, habár a KSH szakértője szerint viszonylag sok ideig van mód újabb kérdések hozzáadására. Mint emlékezetes, a Fidesz-KDNP szorgalmazta volna a kérdés benntartását, ahogyan az 2001-ben is történt, de a szocialista-liberális többség ezt elutasította.

Társadalmi szinten is jelentőséggel bír, hogy végül benne lesz-e a kérdőívben a vallási kérdés, az így kapott vallási megoszlás alapján állami támogatások sorsáról is döntöttek. Márpedig ez a nagy egyházaknak kedvez, a kicsik esetében ugyanis sokkal nagyobb a válaszadók késztetése, hogy eltitkolják hovatartozásukat. Hasonló okokból vitatott az etnikai hovatartozásról, illetve a termékenységről szóló kérdések is, amelyek végül bekerültek a kérdőívbe, habár az EU erre nem kötelezi a tagországokat.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek