Felmérés. Magyarországon az emberek 96 százaléka tartja súlyos problémának a korrupciót, ami Görögországot és Bulgáriát leszámítva minden uniós országénál magasabb arány. Egyebek mellett ez derül ki az Európai Bizottságnak a korrupcióellenes világnap alkalmából közzétett felméréséből. A szóban forgó Eurobarometer-kutatás egyúttal a most zajló EU-csúcsértekezlethez is munícióként szolgál: napirendre kerül ugyanis a stockholmi program elnevezésű csomag, amely a tagállami hatóságok szorosabb együttműködésével és más eszközökkel kívánja csökkenteni a korrupció gyakoriságát. A csomag hatásossága ugyanakkor kérdéses, hiszen az eredeti brüsszeli elképzeléssel szemben nem szerepel benne egy közös ellenőrző mechanizmus létrehozása. Az Eurobarometerben szereplő adatok romlást mutatnak a korrupciós helyzetet illetően. Az előző, 2007-ben készített hasonló felméréshez képest három százalékponttal többen tartják nagy gondnak a csúszópénzeket, és például Finnországban vagy Ausztriában – a legfrissebb sajtóbotrányok nyomán – két számjegyű emelkedést mértek.
A helyi, regionális és nemzeti hatóságoknál érzékelt korrupció gyakoriságát illetően 6-8 százalékpontos növekedés tapasztalható EU-szinten, míg az – abszolút értelemben „tisztább” – brüsszeli intézmények megítélése nem kevesebb mint tíz százalékponttal romlott. Most már a válaszadók 76 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem tartja mentesnek a korrupciótól a bizottságot és a többi EU-szervet.
Az illetékes uniós biztos, Jacques Barrot azt is aggasztónak nevezte, hogy egyes államokban lassulni látszik a korrupció elleni harc. Ugyanakkor a konkrétumokat illetően jobb a helyzet: csupán minden tizedik megkérdezett mondta azt, hogy az elmúlt egy évben valamikor csúszópénz fizetésére kényszerült. Magyarországon ez az arány 17 százalék. VG
