Megszorított felsőoktatás

A válság miatt szükséges költségvetési megszorítások éppen akkor mérnek súlyos csapást az európai felsőoktatásra, amikor az EU a 2020-ig szóló új gazdasági stratégiája középpontjába kívánja állítani ezt a területet – figyelmeztetnek a szakemberek. Az integráció soros elnökségét adó Spanyolország oktatási minisztere, Angel Gabilondo rendületlenül arra biztatja a tagállamokat, hogy helyezzék az idén lejáró lisszaboni stratégia helyébe lépő program szívébe az oktatást.

Ehhez képest bármerre nézzünk az Európai Unióban, a közkiadások visszafogásával majdnem mindenhol együtt jár az oktatási keretek csökkentése, legjobb esetben a szinten tartása, az egyetemi alkalmazottak elbocsátása és az oktatási színvonal zuhanása. Az oktatók és a diákok egyaránt tiltakoznak emiatt, és tanácskozások sorát tartják a felsőoktatás finanszírozási és reformlehetőségeit kutatva.

Az EU tagállamai közül legszembetűnőbb a megszorítás Lettországban, ahol 50 százalékkal csökkentették a felsőoktatás büdzséjét 2010-ben, de Olaszországban, Litvániában és Lengyelországban is komoly az elvonás. Írországban tavaly 6 százalékkal csökkentették az egyetemek költségvetését, s az idén ezt további 10 százalékos elvonással toldották meg. Ausztriában teljes egészében feladták azt a tervet, hogy növelik a területre fordított közkiadásokat. A skandináv országokban ugyan még tartja magát a szektor állami finanszírozása, de már ott is több munkát várnak el ugyanazért a pénzért.

Más EU-tagállamok azonban éppen most fektetnek be a felsőoktatásba. Franciaország növelte az egyetemeknek szánt pénzt. Spanyolország megemelte az ösztöndíjak összegét. Németország gazdasági ösztönző programokat alakított ki a felsőoktatás számára. Nagy-Britannia 71 millió eurós alapot hozott létre az egyetemek finanszírozási gondjainak enyhítésére, igaz, egyidejűleg több mint 500 millió euróval csökkentette a 2010–11-es oktatási évre rendelkezésre álló költségvetési keretet. Néhány országban a magántőke fokozott bevonásával is próbálkoznak.

„Magyarországon nem csökkent drámai módon a felsőoktatás finanszírozásához való állami hozzájárulás a válság hatására” – tájékoztatta lapunkat a hazai helyzetről Manherz Károly felsőoktatási és tudományos szakállamtitkár. A 2006-ban kötött hároméves felsőoktatási megállapodás értelmében az idén 241 milliárd forintot irányzott volna elő számukra a kormány, ez a megszorítások következtében hozzávetőleg 210 milliárdra csökkent; ebből 182 milliárd jut a felsőoktatási intézményeknek. Ez a kisebb összeg már elsősorban annak a következménye, hogy a tavalyi 234 milliárdos előirányzatból a válság nyomán 4 milliárd forintot zárolt a kormány; a megmaradt összegből 185 milliárdot kaptak meg az egyetemek és főiskolák. Így lett alacsonyabb a kiindulási alap az idei számításoknál. Az államtitkár kérdésünkre azt is megerősítette, hogy Magyarország az idén a bruttó hazai termék 1,1-1,2 százalékát fordítja a felsőoktatásra, ez alacsonynak számít uniós összehasonlításban, hiszen az EU tagállamaiban a hozzájárulás 1,1–3 százalék között mozog.

„A válság hatására a felsőoktatás nyilvánvalóan eltérő irányba fejlődik a kontinens egyes országaiban” – állítja Thomas Esterman, az Európai Egyetemi Szövetség (EUA) képviselője. Szerinte a magántőke aligha képes pótolni a kieső közpénzeket, amelyek nélkülözhetetlenek a kutatási és innovációs tevékenységek fenntartásához szerte

Európában. „Az európai kormányok komoly hasznot húzhatnának abból, ha vállalnák az oktatáshoz kapcsolódó terheket” – hangsúlyozta Andreas Schleicher, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) oktatási tanácsadója.

Az EU oktatási miniszterei ezzel összhangban legutóbbi tanácskozásukon már azt vizsgálták, hogy miként illeszthető be az oktatás és képzés a 2020-ig szóló uniós növekedési és foglalkoztatási stratégiába. Bár a konkrét döntésekkel egyelőre adósak, azt mindenesetre kimondták: gondoskodni kell a fenntartható befektetésről az európai oktatási és képzési rendszerek korszerűsítése és a tudásalapú gazdaság és társadalom ösztönzése érdekében.

EUobserver, VG