Fegyencekkel és a rendszer ellenségeivel pótolják a kieső munkaerőt Oroszországban
A központi hatalom szerint megsértette a háborús cenzúrát a Krasznojarszk városában élő Jekatyerina Fatyanova. Pakolhatta hát a téli ruháit, ugyanis kétéves büntetését az Északi-sarkkörön túl, otthonától 1500 kilométerre, a 175 ezres Norilszk városában tölti. Van egybecsengés: a komor, szennyezett település egykor Sztálin Gulag-hálózatának egyik központja volt – írja a Reuters.
Fatyanova azon elítéltek növekvő sorához kényszerült csatlakozni, akikkel az ukrajnai háború miatti krónikus munkaerőhiány idején próbálják betölteni a megüresedett álláshelyeket. Konsztantyin Csujcsenko igazságügyi miniszter szerint a kényszermunkára ítéltek száma 2020 és 2023 között az ötszörösére nőtt.
Hasznos bűnözők
A kormány szerint a kényszermunka, amelyet jelenlegi formájában 2011-ben vezettek be, egy humánus büntetési forma, amely csökkenti a visszaesést, miközben lehetővé teszi a bűnözők számára, hogy építsék a gazdaságot és a társadalmat.
Az elítéltek ugyan „büntetőintézményekben” élnek, de hivatalosan nem minősülnek rabnak. Fizetést kapnak, használhatnak mobiltelefont, és naponta több óra „személyes időt” kapnak.
„Ez nem a Gulag lesz” – nyugtatott meg mindenkit Alekszandr Kalasnyikov, a büntetés-végrehajtási szolgálat vezetője.
Gulag vagy nem Gulag?
A rendszer kritikusai szerint
visszakacsint a múlt a mai kényszermunka-táborokban. Önmagában az egyik fő helyszínnek, Norilszk városának is van jelentősége: a települést direkt a szovjet börtönmunkára építették, a hírhedt Norillag néven ismert tábor helyszíne volt.
A városban ma egy férfi-büntetőtábor található, ahová a súlyosabb bűncselekmények elkövetőit küldik, valamint egy javítóintézet szintén férfiak számára. Áprilisban nyílt meg egy új központ nők számára, ahová Fatyanova is került.
Norilszk Oroszország legszennyezettebb városa, a klímája szélsőséges, sarkvidéki, akik ide kerülnek, búcsút mondhatnak egészségüknek
– érvel Olga Szuvorova, szibériai emberi jogi aktivista.
Az elítéltek persze rendkívül kiszolgáltatottak: az orosz törvények lehetővé teszik, hogy az elítélt bérének akár 75 százalékát is levonják a költségeik és a bíróság által elrendelt egyéb kifizetések fedezésére – mondta Eva Levenberg, az OVD-Info orosz jogvédő csoport Németországban élő ügyvédje.
Az elítéltek gyakorlatilag a rabszolgamunkához hasonló helyzetben találják magukat. Nem választhatják meg a munkaadójukat; nincs valódi szabadságuk és jogvédelmük
– tette hozzá.
Kivándorlási hullám, munkaerőhiány
Amióta Oroszország 2022 februárjában betört Ukrajnába, több százezer ember csatlakozott a hadsereghez vagy menekült külföldre, hogy elkerülje a besorozást. Ez munkaerőhiányhoz vezetett a vállalatoknál, ami a bérek emelkedését eredményezte.
Az állami média és a büntetés-végrehajtási intézet szerint a gyártási, építőipari, lakásépítési, erdészeti, kiskereskedelmi és védelmi szektorban működő vállalatok is alkalmaznak elítélteket.
Néhányan a helyi önkormányzatoknak dolgoznak, többek között utcatakarítóként. De egy tankgyár is alkalmaz 250 elítéltet. Az orosz tisztségviselők nem titkolták, hogy az elítélteket áldásnak tekintik a munkaerő-toborzással küzdő vállalatok számára. Különösen nagy a munkaerőhiány az olyan sivár helyeken, mint Norilszk, ahol a városi adatok szerint júliusban 3789 betöltetlen álláshely volt, de csak 172 regisztrált munkanélküli.
Fatyanova takarít
A 38 éves nő ismertette napi rutinját is. Reggel hatkor kelve az elítélteknek 50 percük van testmozgásra, mosakodásra, WC-használatra, ágyazásra, szobakitakarításra, szemlén való részvételre és reggelizésre.
Körülbelül másfél órába telik, mire eljut a munkahelyére, ahol a menetrend szerint az elítéltek napi nyolc órát töltenek, beleértve az ebédidőre szánt egy órát, heti öt napon. Fatyanova az orosz bányászati óriás, a palládium és nikkel előállításában globális vezető szerepet betöltő Nornickel alkalmazottainak kollégiumában takarít.
A munka fizikailag megterhelő,
júliusban 52 150 rubelt kapott, míg Norilszkban egy takarító átlagbére 68 ezer rubel.
A Nornickel azt nyilatkozta, hogy szigorúan betartja az orosz munkaügyi és foglalkoztatási törvényeket, Fatyanova azt mondta, félti az egészségét és a biztonságát, és azt állítja, hogy a büntetés-végrehajtási központ felügyelői zaklatták őt, mert ő volt az egyetlen, akit politikai bűncselekményért ítéltek el. A legtöbben lopás, kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények vagy kifizetetlen adósságok miatt voltak ott. Elutasították a szülővárosába, Krasznojarszkba való visszaküldésére irányuló kérelmét is.
